Mizik - Académie de la Guadeloupe
Transcription
Mizik - Académie de la Guadeloupe
Simenn kréyòl andidan lékòl Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou Pawòl douvan Mizik: éritaj, liyannaj, migannaj - Mizik an nou sé éritaj a listwa an nou , sé ERITAJ a sa Lafrik, Léwòp, Lézamérik pòté ban nou. - Mizik an nou sé liyannaj an diféran larèl èvè tout lilèt Lakarayib, èvè Lafwans, é èvè Lézamérik - Mizik an nou toujou fèt èvè MIGANNAJ, dèpi tan a gwoka jis jòdila. PRANGAD ! Mi déotwa dékatman asi Mizik o péyi. Men fò toujou sonjé : menmsi nou éséyé suiv fil a listwa, an tout tan, ni bon-enpé istil mizik ki toujou rantré adan vivasyon a moun an péyi-la ( kontèl jaz, mizik klasik, mizik a zendyen é dòt ankò…). O.MIRVAL : CP LVR Avec la collaboration de C. ANTOINE –EDOUARD et M-C BUFFON : CP EDUCATION MUSICALE 1/ An doukou a Mérendyen. Tanbou sé baz a mizik a sé Mérendyen-la. Yo ka kriyé’ y : Mayohuacan. Ou tini dòt lenstriman osi adan misik a pèp Mérendyen : flit , sanblaj a kalbas ( sonnailles)… Mizik a Mérendyen té ka woulé an tout sérémoni : pou fè lagyè, men osi adan tout kad lavi a touléjou. On kòn- a- lanbi Foto sòti adan: Google Images On mayohuacan a pèp ki ka rété « Basen Lorénòk » Foto sòti adan: Google Images « Toutes ces réjouissances sont accompagnées de gaillardises. Les uns jouent de la flûte. Les autres chantent et ils forment une espèce de musique qui leur est douce à leur goût. Les vieilles qui ne chantent jamais à moins qu’elles ne soient saoules, tiennent la basse avec une voix enrouée, et les jeunes tiennent le dessus avec un ton éclatant. Il y a une fille qui tient une calebasse pleine de petites pierres avec laquelle elle fait un peu de bruit s’accordant avec tous les autres ». Sòti adan « Nouveau voyage aux isles de l’Amérique », "Mémoires des nouveaux voyages faits aux Isles françoises de l'Amérique" Père Labat, 1722 2/ Mizik alantou a ka dèpi 17yèm syèk Sé on mizik pou bokanté, pou fété, men osi pou ba’y rannman adan travay . . Ka é Gwoka sé on éritaj a tanbou Lafrik. Sé on bèl lègzanp a migannaj. -Dèpi prèmyé tan a lèsklavaj, nèg a diféran nasyon Lafrik toujou té ka jwé tanbou é chanté pou bokanté, pou fété, men osi pou ba yo kè é rannman adan travay . - Ni déotwa ritm ( kontèl padjenbèl é graj ) ki sé rézilta a migannaj a diféran kalité mizik Mizik ki ja près disparèt : Lèspas é tan a gwoka sé : - swaré léwoz ( ou koudtanbou). -Dans a lit: sové- vayan, bènaden é mayolè -Balansé ( ki ka sanm padjenbèl). - an véyé ( véyé boukousou) - Men osi tan a kannaval, a chanté nwèl Zimaj sòti adan: Archives Départementales Non a chantè : Chaben , Robè Loyson ,Anzala, Man Soso,Gi Conquète é plen dòt ankò… Non a gran mèt tanbouyé: Vélo, Kristen Aigle, Anri Délos, Blancus é plen dòt ankò… Foto sòti adan: Archives départementales Prèmyé tanbou ki sèvi sé tanbou an bwa fouyé . Bouko( tonneau) vin aprè Foto sòti adan: Archives départementales po Sèt ritm fondal a Gwoka é lèspri a yo: -Toumblack( jwa é lanmou). -Graj (travay) -Woulé(travay) -Léwòz: (konba, men osi tristès) -Kaladja (doulè, lapenn…) -Menndé (fèt, kannaval ,bòdé…) -Padjenbèl(jwa é anvi a libèté…) zoban klé kòd zanno bouko sèk Foto privé 3/ Bout a 18yèm é 19yèm syèk : migannaj an tout larèl Zimaj sòti adan: Musiques et musiciens de la Guadeloupe,Le chant de Karukéra, Alex et François Uri, Moulinet des Dames Mizik a Lézanti ka koumansé pran balan èvè tout sa Léwòp ka pòté. Zansèt a kadri ( la Contredanse) ka touvé’y lanmòd Léwòp . Lèwvwè i rivé Gwadloup, i ka vin miganné èvè dòt lenstriman : tanboudibas , siyak é chacha.Sé an moman -lasa ,i ka vin kadri Gwadloup. Migannaj- lasa ka kontinyé toulongalé a 19e s. Sé konsa ou ka tandé vals, pòlka é mazouk ka jwé adan bal a moun gwokyap. Tini diféran kalité kadri: -Kadri o komandman ( Granntè) -Kadri san komandman ( Bastè) -Kadri a Lanciers( Sentann) Adan kadri ou ka touvé kat » figi » : pantalon, lété, lapoul, pastorèl. Yo tout ka koumansé èvè on antré é ka bout èvè on final. Tanboudibas, foto sòti adan « Instruments de musique » traditionnelle, BPCRM On dansè zendyen Fòdfwans. Foto sòti adan «Fonds de cartes postales anciennes» anlè nichtwèl- la, Antanlontan .com 4/Bèl doukou a bigin : lézanné 30 jis lézanné 60 Roger Fanfant, Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca Félix Valvert Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca Plizyè tan an listwa a bigin : -Alantou a lanné 1930. Onlo lòwkès é mèt a bigin ka jwé mizik – lasa lòtbò, é i ka vin lanmòd toubònman koté Paris ( Féliks Valvert, Rogé Fanfant…) - Pasé lanné 1940. Bigin – la ka pran on dòt koulè. I ka rivé miganné èvè mizik jaz é èvè dòt mizik (Al Lirvat, Edwa Benoît…) Dansèz a bigin, « l ‘exposition coloniale de 1937 » Foto sòti adan: anlè nichtwèl a Lameca Dòt non a mèt a bigin: Al Lirvat, Alèksan Stellio, Wobè Mavounzy, Emilyen Antile, Moun de Rivel, Barèl Coppet, Jéra La Viny, Awman Siobud Plizyè bigin : Bigin Wabap,Kalengé, bigin jaz… 5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj -Sé doukou a bèl konpozisyon é sérénad èvè dé gran chantè kon : Manyéla Pioche, Kazimi Létang, Pòl Blamar, Danyèl Forestal, Wobè Sarkis … -Sé osi doukou a Gwoka modèn ka mèt a tè èvè Jéra Lockel, Kafé… Sé doukou a onlo mizik a Lakarayib ka rantré o péyi: Konpa ka woulé toubònman . Mizik a lòwkès Ayiti ka sonné an tout bal: Tabou Combo, Skah Shah, Coupé Cloué, Magnum Band…. Sé osi doukou a Kadans –lipso a Ladominik èvè Les Grammacks, Exile One èvè Djèf Joseph, Gòrdòn Anderson … Moun ka kouté onlo mizik a tout banzil Lakarayib: - Merengue ki sòti Saint Domingue -Calypso é soca Trinidad èvè Mighty Sparrow…. -Ska é apré Reggae a Lajamayik èvè Bòb Marley, Jimi Cliff, P.Tosh… -Mizik Kiba ( cha-cha-cha, rumba, songo…) é plita rivé a Salsa èvè Fania All Stars, Sélia Cruz, Ismaèl Miranda ….. Pòl Blamar é Lacides , foto ki sòti anlè nichtwèl- la anlè Google Images Tini mizik entèwnasyonal Twist, Disco, Slow , mizik, Tango, Rytm and Blues, Soul Music , Rock n’Roll, …. 5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj -Òwkès Gwadloup ka miganné èvè mizik Ayisyen men osi èvè tout sé mizik lasa. Jenn mizisyen a Maxel’s, Vikings, Rapaces, Tipical Combo, Super Combo ka ba’y bal an tout péyi-la… Les Vikings Les Rapaces Foto sòti adan «Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk, 1940- 1980, Edouard Benoit, ORPG, AGETL » Non a mizisyen é chantè G. Jacquet, H. Léauva, P.E Décimus,F. Marshall, J. Bracmort é dòt ankò… Koté moun ka dansé mizik bal gran moun, bal Titàn, bal a asosiyasyon é mizi an mizi an bwatdènui -Tèknik, pwodiksyon é distribisyon ka rantré adan mizik : Anri Debs, Rémon Célini. Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca 6/ Lézanné 80 é 90 : Woyé monté a Zouk Alantou a lézanné katrèven, Pyè –Edwa Décimus é Frédi Marshall ka lagyé on son nèf . Sé Zouk! Zouk , sé on bèl lègzanp a migannaj a konpa , kadans, soka, menndé… Mizik –lasa ka pran balan a‘y èvè Kassav ki ka fè’y vwayajé an tout péyi. Mi bèl lègzanp a liyannaj ki adan krèy moun - lasa èvè moun a péyi Mawtinik (Joslin Béroard, Janfilip Marthély,Janklòd Naimro…), péyi Gwadloup( Patrik St Eloi, lé frè Décimus é Jakòb Desvarieux… ) moun Lafrik ( èvè Douglas M’Bida)… Lézanné katrèvendis : Evè élèktronik é enfòwmatik pwodiksyon a mizik ka pran on dòt balan. Plizanplis moun ka rantré an mizik: gwoup ka fèt é ka défèt. Men zouk a lézanné 80 , sé té osi : Zouk Machine , Chiktay, Jil Floro, Tanya Saint Val, Jak d’Arbaud… liyannaj té ka fèt tou natirèlman Antrè awtis a dòt gwoup a péyi fwansé Lakarayib èvè : Edit Lefel, Toni Chasseur, Michèl Alibo, Ari Diboula, Silviàn Cédia.… Foto sòti anlè nichtwèl – la : Google images: konsèw a Kassav an 1989 o Zénith Diféran kalité zouk a lézanné 80 Zouk béton, zouk chiré, zouk lòv 7 / Dèpi on dizenn lanné… On tchyolé mizik ka viv an péyi – la. Diféran kalité zouk( Zouk Rn’b, Zouk Love…) , « konpa nouvo », Mizik akoustik, Kako Mizik, Dance Hall… . Kifè, alèkilé, nou pé di nou ka rivé tini on bèl tablo a tout mizik o péyi . Migannaj – la ka fèt é ka kontinyé fèt ( èvè mizik antanlontan, mizik lòtbò, mizik jenn moun ka pliplis kouté …) Référans •Les instruments de musique traditionnelle, Conseil Régional de la Martinique, Centre d’Études régional Antilles-Guyane ,1989 . •Dyadyéé : Jocelyn Gabali ,Créapub ,2004 •Musiques et musiciens de la Guadeloupe,Le chant de Karukéra, Alex et François Uri, Région Guadeloupe,1991. •A la rèpriz, Dominique Cyrille, Une étude des quadrilles de Guadeloupe , édition Nestor,2009. • Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk, 1940- 1980, Edouard Benoit, ORPG, AGETL,1990. •Sites internet : Lameca, Antanlontan.com Gran mèsi Direction Départementale des Archives de Gourbeyre - Service éducatif , CRDP , Lameca( Médiathèque Caraïbe)