Mizik - Académie de la Guadeloupe

Transcription

Mizik - Académie de la Guadeloupe
Simenn kréyòl andidan lékòl
Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou
Pawòl douvan
Mizik: éritaj, liyannaj, migannaj
- Mizik an nou sé éritaj a listwa an nou , sé ERITAJ a sa
Lafrik, Léwòp, Lézamérik pòté ban nou.
- Mizik an nou sé liyannaj an diféran larèl èvè tout lilèt
Lakarayib, èvè Lafwans, é èvè Lézamérik
- Mizik an nou toujou fèt èvè MIGANNAJ, dèpi tan a
gwoka jis jòdila.
PRANGAD !
Mi déotwa dékatman asi Mizik o péyi. Men fò toujou sonjé : menmsi nou éséyé suiv fil a listwa, an
tout tan, ni bon-enpé istil mizik ki toujou rantré adan vivasyon a moun an péyi-la ( kontèl jaz, mizik
klasik, mizik a zendyen é dòt ankò…).
O.MIRVAL : CP LVR
Avec la collaboration de C. ANTOINE –EDOUARD et M-C BUFFON : CP EDUCATION MUSICALE
1/ An doukou a Mérendyen.
Tanbou sé baz a mizik a sé Mérendyen-la.
Yo ka kriyé’ y : Mayohuacan. Ou tini dòt
lenstriman osi adan misik a pèp
Mérendyen : flit , sanblaj a kalbas
( sonnailles)…
Mizik a Mérendyen té
ka woulé an tout
sérémoni : pou fè
lagyè, men osi adan
tout kad lavi a touléjou.
On kòn- a- lanbi
Foto sòti adan: Google Images
On mayohuacan a pèp ki ka rété
« Basen Lorénòk »
Foto sòti adan: Google Images
« Toutes ces réjouissances sont accompagnées de
gaillardises. Les uns jouent de la flûte. Les autres
chantent et ils forment une espèce de musique qui
leur est douce à leur goût. Les vieilles qui ne
chantent jamais à moins qu’elles ne soient saoules,
tiennent la basse avec une voix enrouée, et les
jeunes tiennent le dessus avec un ton éclatant. Il
y a une fille qui tient une calebasse pleine de
petites pierres avec laquelle elle fait un peu de
bruit s’accordant avec tous les autres ».
Sòti adan « Nouveau voyage aux isles de
l’Amérique », "Mémoires des nouveaux voyages
faits aux Isles françoises de l'Amérique" Père
Labat, 1722
2/ Mizik alantou a ka dèpi 17yèm syèk
Sé on mizik pou bokanté, pou fété, men osi pou ba’y rannman adan travay .
.
Ka é Gwoka sé on éritaj a tanbou Lafrik.
Sé on bèl lègzanp a migannaj.
-Dèpi prèmyé tan a lèsklavaj, nèg a diféran
nasyon Lafrik toujou té ka jwé tanbou é
chanté pou bokanté, pou fété, men osi pou
ba yo kè é rannman adan travay .
- Ni déotwa ritm ( kontèl padjenbèl é graj )
ki sé rézilta a migannaj a diféran kalité
mizik
Mizik ki ja près disparèt :
Lèspas é tan a gwoka sé :
- swaré léwoz ( ou koudtanbou).
-Dans a lit: sové- vayan, bènaden é
mayolè
-Balansé ( ki ka sanm padjenbèl).
- an véyé ( véyé boukousou)
- Men osi tan a kannaval, a chanté
nwèl
Zimaj sòti adan: Archives Départementales
Non a chantè :
Chaben , Robè Loyson
,Anzala, Man Soso,Gi
Conquète é plen dòt ankò…
Non a gran mèt
tanbouyé:
Vélo, Kristen Aigle, Anri
Délos, Blancus é plen dòt
ankò…
Foto sòti adan: Archives départementales
Prèmyé tanbou ki
sèvi sé tanbou an bwa
fouyé . Bouko(
tonneau) vin aprè
Foto sòti adan: Archives départementales
po
Sèt ritm fondal a Gwoka é lèspri a yo:
-Toumblack( jwa é lanmou).
-Graj (travay)
-Woulé(travay)
-Léwòz: (konba, men osi tristès)
-Kaladja (doulè, lapenn…)
-Menndé (fèt, kannaval ,bòdé…)
-Padjenbèl(jwa é anvi a libèté…)
zoban
klé
kòd
zanno
bouko
sèk
Foto privé
3/ Bout a 18yèm é 19yèm syèk : migannaj an tout larèl
Zimaj sòti adan: Musiques et musiciens de la
Guadeloupe,Le chant de Karukéra, Alex et
François Uri,
Moulinet des Dames
Mizik a Lézanti ka koumansé pran balan èvè tout
sa Léwòp ka pòté. Zansèt a kadri ( la Contredanse)
ka touvé’y lanmòd Léwòp . Lèwvwè i rivé
Gwadloup, i ka vin miganné èvè dòt lenstriman :
tanboudibas , siyak é chacha.Sé an moman -lasa
,i ka vin kadri Gwadloup. Migannaj- lasa ka
kontinyé toulongalé a 19e s. Sé konsa ou ka tandé
vals, pòlka é mazouk ka jwé adan bal a moun
gwokyap.
Tini diféran kalité kadri:
-Kadri o komandman ( Granntè)
-Kadri san komandman ( Bastè)
-Kadri a Lanciers( Sentann)
Adan kadri ou ka touvé
kat » figi » : pantalon, lété,
lapoul, pastorèl. Yo tout ka
koumansé èvè on antré é ka
bout èvè on final.
Tanboudibas, foto sòti adan
« Instruments de musique »
traditionnelle, BPCRM
On dansè zendyen Fòdfwans. Foto sòti adan «Fonds de cartes
postales anciennes» anlè nichtwèl- la, Antanlontan .com
4/Bèl doukou a bigin : lézanné 30 jis lézanné 60
Roger Fanfant,
Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca
Félix Valvert
Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca
Plizyè tan an listwa
a bigin :
-Alantou a lanné
1930. Onlo lòwkès é
mèt a bigin ka jwé
mizik – lasa lòtbò, é i
ka vin lanmòd
toubònman koté
Paris ( Féliks
Valvert, Rogé
Fanfant…)
- Pasé lanné 1940.
Bigin – la ka pran on
dòt koulè. I ka rivé
miganné èvè mizik
jaz é èvè dòt mizik
(Al Lirvat, Edwa
Benoît…)
Dansèz a bigin, « l ‘exposition coloniale de 1937 »
Foto sòti adan: anlè nichtwèl a Lameca
Dòt non a mèt a bigin:
Al Lirvat, Alèksan Stellio, Wobè Mavounzy,
Emilyen Antile, Moun de Rivel, Barèl Coppet,
Jéra La Viny, Awman Siobud
Plizyè bigin :
Bigin Wabap,Kalengé, bigin jaz…
5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj
-Sé doukou a bèl konpozisyon é sérénad èvè dé gran chantè kon : Manyéla Pioche,
Kazimi Létang, Pòl Blamar, Danyèl Forestal, Wobè Sarkis …
-Sé osi doukou a Gwoka modèn ka mèt a tè èvè Jéra Lockel,
Kafé…
Sé doukou a onlo mizik a Lakarayib ka rantré o
péyi:
Konpa ka woulé toubònman . Mizik a lòwkès Ayiti ka sonné
an tout bal: Tabou Combo, Skah Shah, Coupé Cloué, Magnum
Band….
Sé osi doukou a Kadans –lipso a Ladominik èvè Les Grammacks,
Exile One èvè Djèf Joseph, Gòrdòn Anderson …
Moun ka kouté onlo mizik a tout banzil Lakarayib:
- Merengue ki sòti Saint Domingue
-Calypso é soca Trinidad èvè Mighty Sparrow….
-Ska é apré Reggae a Lajamayik èvè Bòb Marley, Jimi Cliff, P.Tosh…
-Mizik Kiba ( cha-cha-cha, rumba, songo…) é plita rivé a
Salsa èvè Fania All Stars, Sélia Cruz, Ismaèl Miranda …..
Pòl Blamar é Lacides , foto ki sòti
anlè nichtwèl- la anlè Google
Images
Tini mizik entèwnasyonal
Twist, Disco, Slow , mizik, Tango, Rytm and Blues, Soul Music , Rock n’Roll, ….
5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj
-Òwkès Gwadloup ka
miganné èvè mizik Ayisyen
men osi èvè tout sé mizik
lasa. Jenn mizisyen a
Maxel’s, Vikings,
Rapaces, Tipical Combo,
Super Combo ka ba’y bal
an tout péyi-la…
Les Vikings
Les Rapaces
Foto sòti adan «Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk, 1940- 1980,
Edouard Benoit, ORPG, AGETL »
Non a mizisyen é chantè
G. Jacquet, H. Léauva, P.E
Décimus,F. Marshall, J.
Bracmort é dòt ankò…
Koté moun ka dansé mizik
bal gran moun, bal Titàn, bal
a asosiyasyon é mizi an mizi
an bwatdènui
-Tèknik, pwodiksyon é
distribisyon ka rantré
adan mizik : Anri
Debs, Rémon Célini.
Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca
6/ Lézanné 80 é 90 : Woyé monté a Zouk
Alantou a lézanné katrèven, Pyè –Edwa Décimus é Frédi Marshall ka lagyé
on son nèf . Sé Zouk! Zouk , sé on bèl lègzanp a migannaj a konpa , kadans,
soka, menndé… Mizik –lasa ka pran balan a‘y èvè Kassav ki ka fè’y vwayajé an
tout péyi. Mi bèl lègzanp a liyannaj ki adan krèy moun - lasa èvè moun a péyi
Mawtinik (Joslin Béroard, Janfilip Marthély,Janklòd Naimro…), péyi
Gwadloup( Patrik St Eloi, lé frè Décimus é Jakòb Desvarieux… ) moun Lafrik (
èvè Douglas M’Bida)…
Lézanné katrèvendis : Evè élèktronik é enfòwmatik pwodiksyon a mizik ka pran on
dòt balan. Plizanplis moun ka rantré an mizik: gwoup ka fèt é ka défèt.
Men zouk a lézanné 80 , sé té osi :
Zouk Machine , Chiktay, Jil Floro, Tanya Saint Val, Jak
d’Arbaud…
liyannaj té ka fèt tou natirèlman
Antrè awtis a dòt gwoup a péyi fwansé Lakarayib èvè : Edit
Lefel, Toni Chasseur, Michèl Alibo, Ari Diboula, Silviàn
Cédia.…
Foto sòti anlè nichtwèl – la : Google images:
konsèw a Kassav an 1989 o Zénith
Diféran kalité zouk a lézanné 80
Zouk béton, zouk chiré, zouk lòv
7 / Dèpi on dizenn lanné…
On tchyolé mizik ka viv an péyi – la. Diféran kalité
zouk( Zouk Rn’b, Zouk Love…) , « konpa nouvo »,
Mizik akoustik, Kako Mizik, Dance Hall… .
Kifè, alèkilé, nou pé di nou ka rivé tini on bèl tablo a tout
mizik o péyi . Migannaj – la ka fèt é ka kontinyé fèt ( èvè
mizik antanlontan, mizik lòtbò, mizik jenn moun ka pliplis
kouté …)
Référans
•Les instruments de musique traditionnelle, Conseil Régional de
la Martinique, Centre d’Études régional Antilles-Guyane ,1989 .
•Dyadyéé : Jocelyn Gabali ,Créapub ,2004
•Musiques et musiciens de la Guadeloupe,Le chant de Karukéra,
Alex et François Uri, Région Guadeloupe,1991.
•A la rèpriz, Dominique Cyrille, Une étude des quadrilles de
Guadeloupe , édition Nestor,2009.
• Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk,
1940- 1980, Edouard Benoit, ORPG, AGETL,1990.
•Sites internet : Lameca, Antanlontan.com
Gran mèsi
Direction Départementale des Archives de Gourbeyre - Service
éducatif , CRDP , Lameca( Médiathèque Caraïbe)