az értekezés tézisei

SZÉLES NÓRA
A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI
FELLÉPÉS BÜNTETŐJOGI
ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN
PhD értekezés tézisei
TÉMAVEZETŐ: PROF. DR. LÉVAY MIKLÓS
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi
Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi
Doktori Iskola
Miskolc, 2009
1
I.
A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A
KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
Az 1990-es évek elejétől került fokozatosan
előtérbe a szervezett bűnözés problémája, valamint a
jelenség elleni fellépés kérdései nemzetközi és hazai
szakmai konferenciák témájaként. A téma felvetését,
időszerűségét: a politikai tényezők, gazdasági tényezők és
a
szociális
tényezők
alakulása
rendkívül
erősen
befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig.
Míg Európa nyugati felében 1980-as években nem
volt vitatott kérdés a szervezett bűnözésnek a létezése,
addig a rendszerváltást megelőzően a volt „keleti-blokk”
országaiban erőteljes tiltakozás volt a hivatalos válasz a
szervezett bűnözés létével kapcsolatban. Ám ez a fajta
reagálás a rendszerváltást követően jelentősen változott.
A
változás
köszönhető
azoknak
a
hazai
kriminológusoknak és büntetőjogászoknak, akik a témát
folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartották
cikkeikkel, tanulmányaikkal. Mindezt alátámasztja a
politikai, gazdasági élet változását nyomon követni
próbáló büntetőpolitika változása is. Miután Európában
mindenhol vitathatatlanná vált a szervezett bűnözés
2
létezése, - a jelenség káros tevékenységeinek érződésén
keresztül is - egyre erőteljesebbé vált az igény az ellene
történő fellépés tekintetében.
Bár az Európai Unió elsősorban gazdasági céllal
lett létrehozva, 1980-as évek végére világossá vált, hogy
az áruk, személyek, szolgáltatások szabad áramlása a
bűnözők és tevékenységeik szabad „áramlását” is
lehetővé teszi. Arról nem is beszélve, hogy az EU.
költségvetéséből
létrehozott
alapok,
tagállamoknak
nyújtandó szubvenciókban igen gyakran a szervezett
bűnözés
is
részesül,
ügyes,
legálisnak
álcázott
tevékenységein keresztül.
Mindezek
szervezett
után
bűnözés
joggal
és
az
állíthatjuk,
ellene
hogy
történő
a
fellépés
problematikája jelenleg is időszerű. A téma jelentőségét
nem csak a számtalan nemzetközi és hazai szakmai
konferencia,
hanem
az
EU
szervezett
bűnözéssel
kapcsolatos politikájának fejlődése is mutatja. Éppen ezért
is választottam a kutatási területemnek a szervezett
bűnözés elleni fellépés eszközeinek bemutatását az
Európai Unióra fókuszálva.
A téma egy sajátos elemzését választottam, hiszen
maga a szervezett bűnözés is interdiszciplináris jelleggel
3
bír. A dolgozatot a kriminológia és a büntetőjog
kettőssége uralja, melynek rendkívül egyszerű oka van: a
büntetőjog mint szankcionáló jogterület előszeretettel
használja fel a kriminológiai kutatásokat és azok
eredményeit. Éppen ezért a téma megközelítése is kettős
és ez az egész dolgozaton megfigyelhető.
Ezen dualista megközelítést elengedhetetlennek
tartom, hiszen fontos a büntetőjog szempontjából, hogy
egyáltalán mire reagáljon, mit szankcionáljon. Ennek
remek példája a szervezett bűnözés kriminológiai fogalma
és annak megjelenése a büntetőjogban. Mindez első
látásra nem tűnik jelentőségteljesnek, azonban nem
szabad elfelejteni, hogy a szervezett bűnözés fellépésének
egyik eszköze a fogalom büntetőjogi meghatározása, mely
más bűncselekmény alapjául is szolgálhat, illetve a
büntetés kiszabása körében is súlya van. Arról nem is
beszélve, hogy a nyomozóhatóságok számára egy rosszul
meghatározott fogalom szervezett bűnözői csoportok
látókörből
történő
kiesést,
a
vádhatóság
számára
bizonyítási nehézségeket, míg a bíróságok számára pedig
a bizonyítékok értékelésének nehézségét jelenti.
Megfigyelhető a témával kapcsolatban átfogó
jellegű munka sem hazánkban sem külföldön nem
4
található, ellenben sok olyan kiváló kutatás foglalkozik
egy-egy szeletével a szervezett bűnözésnek. Ezért célom a
kutatás során egyrészt az volt, hogy bemutassam a
témában
közel
egy
évszázada
tartó
kriminológiai
dialógust és annak eredményeit, melyek sokak számára
feleslegesnek tűnhet, azonban a szervezett bűnözés elleni
hatékony fellépés eléréséhez elengedhetetlen annak
hátterének ismerete. Természetesen a fő célom az Európai
Unióban fellelhető büntetőjogi eszközök bemutatása volt,
azokat csoportosítva és megkísérelve egy rendszerbe
sorolni ezen eszközöket. Ezen eszközök bemutatása,
kategorizálása természetesen vitára adhat okot, ám
véleményem szerint ez a kategorizálás is csak a szigorúan
a
tárgykört
érintő
intézmények
intézkedéseket
tartalmazza.
A dolgozat nem csak kriminológia, hanem büntető
politika és büntetőjogi összehasonlítást is tartalmaz,
melynek célja az volt, hogy rávilágítsak hatékony
eszközökre
és
néhány
visszásságra,
melyet
talán
hazánkban is el lehet kerülni, illetve a máshol sikeresen
alkalmazott eszközöket, talán hazánkban is belehet
vezetni.
5
II.
KUTATÁS MÓDSZEREI, FORRÁSAI
Mint már említettem e témában átfogó jellegű
munka nem nagyon készült így a kriminológiai háttér
elemzéséhez
természetesen
hazai
és
külföldi
kriminológusok munkáit tekintettem kiindulópontnak.
Míg
a
büntetőjogi
bemutatásához
indoklásait
és
Európai
elsősorban
tekintettem
a
Uniós
eszközök
jogszabályokat,
irányadónak.
A
azok
büntetőjogi
eszközök bemutatása és rendszerezése tekintetében tisztán
az uniós joganyagra hagyatkoztam, hiszen ezen a
területen az EU. zömmel olyan jogszabályokat alkot
melyek a minimál elkövetést, szankciókat tartalmazzák,
attól
súlyosabb
szankciók
alkalmazása,
illetve
részletesebb elkövetési magatartás meghatározása már
egy egy tagállam belső jogán múlik. E tekintetben
elengedhetetlennek tartottam egy olyan fontos tényező
kiemelését, mely az EU szervezett bűnözéssel kapcsolatos
politikájának
fejlődését
és
a
tárgykörben
alkotott
jogszabályok alkotóerejével is foglalkozik. Természetesen
a
dolgozat
nem
az
EU
szervezetére
felépítésére
koncentrál, így ez a bemutatás vázlatos jellegű ám
elengedhetetlen a későbbi eszközrendszer bemutatásához
6
és az eszközök súlyának megítéléséhez. Mivel a dolgozat
célja nem egy-egy eszköz kiemelése és összehasonlító
elemzése volt, ezért azok tekintetében a joganyagra
koncentráltam.
A dolgozat utolsó részében, mely a négy uniós
tagállamnak a szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntető
politika
ismertetésére
koncentráltam,
szintén
kriminológiai kutatásokat és büntetőjogi jogalkotás
fejlődésének bemutatásán keresztül.
A dolgozatban található összehasonlító jellegű
elemzéshez nemcsak jogforrásokat hanem a tárgykörben
készült tanulmányokat, kutatásokat és azok eredményeit is
felhasználtam.
7
III.
KUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS LEHETŐSÉGEI
A kriminológia e rendkívül veszélyes jelensége
elleni
fellépés
ismertetéséhez
a
EU-s
büntetőjogi
szervezett
bűnözés
eszközeinek
kriminológiai
oldaláról közelítettem meg. Elsődlegesen bemutatva a
szervezett bűnözés ontológiai problematikáját, mely nem
csak a szervezett bűnözés földrajzi megjelenésének
bemutatásával
hanem
az
arra
történő
elsődleges
kriminológia reakcióval is foglalkozik.
A tudományos viták és az eszközök bemutatásával
a szervezett bűnözés és az ellene történő fellépés
interdiszciplináris jellegére kívántam rámutatni. Hiszen
amíg a meghatározással kapcsolatban vita van, vagy
félreértés tapasztalható addig a büntetőjog sem tud
kellőképpen
reagálni,
szankcionálni.
Éppen
ezért
elengedhetetlenek a kriminológiai kutatások, melyek
rendkívüli fontossággal bírnak a bűnözés e fajtájával
kapcsolatban, hiszen rendkívül nagy látenciát tartalmaz.
Ebből következik, hogy a kutatásokhoz és az eredményes
fellépéshez
elengedhetetlen
a
szervezett
bűnözés
fogalmának ismerete, hiszen ennek tisztázatlansága
folytán a kutatások látóköréből kikerülhetnek olyan
8
tevékenységek vagy csoportok, melyek primordiálisak,
ezáltal a szervezett bűnözéssel kapcsolatos fellépés is
korlátozottá válik.
A kutatás során számos olyan fontos tényezővel
találkoztam, amit elengedhetetlennek tartottam beépíteni a
dolgozatba. A téma sokrétűségére figyelemmel a dolgozat
kiindulási pontjaként a jelentősebb szervezett bűnözői
csoportok földrajzi elhelyezkedését mutatom be. Majd
ezen csoportok kialakulását, fejlődését segítő tényezőket
összegzem. Végül a fejezet végén a szervezett bűnözés
kriminológiai
fogadtatását
elemzem
nemzetközi
kitekintéssel röviden.
A kriminológiai vonalat folytatva mutatom be a
szervezett bűnözés fogalmának meghatározása körül
kialakult, több évtizedre visszanyúló, tudományos vitát. E
tekintetben nem hagyatkozhattam csak az Európai Unióra,
hiszen a kontinensen kívül is vannak olyan országok, ahol
a
kriminológiai
kutatások
sokrétűek
és
rendkívül
gazdagok, ezek bemutatása nélkül nem kaphatunk teljes
képet
a
fogalom
metodológiája
nehézségekről.
9
körül
kialakult
E fejezet tartalmaz egy sajátos kategorizálást a
szervezett
bűnözés
ismérveivel
kapcsolatban,
mely
segítségével kísérelem meg bemutatni a téma tekintetében
felmerülő pontatlanságokat, melyek jelentősége a fogalom
büntetőjogi megjelenésével kapcsolatban bontakozhat ki.
Azonban e fejezet a kriminológiai jellemzőkön
kívül tartalmaz büntetőjogi vonatkozásokat is, hiszen a
szervezett bűnözés fogalmának a büntető jogban történő
megjelenésének elemzését is tartalmazza, főleg a hazai
jogszabályváltozás elemzésének bemutatásán keresztül.
A kriminológia és büntetőjogi megközelítésből az
Európai Unió szervezett bűnözéssel kapcsolatos reakcióját
mutatom be, az ezzel kapcsolatos politika elhelyezkedését
az EU. politikájában, annak fejlődését, valamint az Unió
eszközrendszerét e tekintetben. A téma sokrétűsége
ellenére a dolgozat szigorúan a szervezett bűnözéssel
kapcsolatos uniós eszközrendszerre fokuszál.
A dolgozat jelentős részét az Európai Uniós büntetőjogi
eszközök bemutatása teszi ki egy sajátos csoportosításon
keresztül, hiszen a témában ilyen jellegű mű sem hazai
sem nemzetközi szinten nem nagyon található, ezért e
csoportosításon keresztül rendszereztem a kapcsolódó
eszközöket.
10
Végül
az
EU
négy
országának
szervezett
bűnözéssel kapcsolatos politikáját mutatom be, azok
érdekességeinek kiemelésén keresztül. Ennek jelentősége,
mint ahogy már korábban említettem az összehasonlításon
túl az, hogy tartalmaz számos olyan érdekességet amit
érdemes minden országnak a hatékony fellépés céljából
elkerülni, így például a túl pontos ismérvekkel történő
fogalom meghatározás, vagy csak a szervezett bűnözés
néhány
látványosabbnak
ítélt
tevékenysége
elleni
fellépésre való koncentrálás, mint pl a kábítószerrel
kapcsolatos
büntető
politika
előnyberészesítése
e
tekintetben.
A
szervezett
bűnözéssel
kapcsolatban
alkalmazandó fellépés tekintetében fontosnak tartom az
Olaszország büntető politikájának ismertetéséből néhány
elemet kiragadni, mely az EU jövőbeli politikájára fontos
szerepet kellene, hogy játsszon. Ilyen eszköz például a
prevenció
fontossága,
létrehozásával,
hanem
nem
csak
például
kutatóközpontok
iskolai
tájékoztató
programok kialakításával. Ezek a programok, elsősorban
már általános iskolákban elkezdik a bűnöző életmód
negatív oldalának ismertetésén keresztül világossá tenni a
diákok számára, hogy a szervezett bűnözői csoportokhoz
11
való tartozás a bűnözői életforma nem csak a társadalom
által elítélt életforma, hanem a jog által is szankcionált.
Mindez talán nem tűnhet fontosnak, azonban a társadalmi
és gazdasági változásokra figyelemmel megállapítható,
hogy
a
szervezett
bűnözői
csoportok
utánpótlása
folyamatos, hiszen mindig lesznek olyan egyének, akik
úgy gondolják, hogy ez az életforma egy jó megélhetést
biztosító életforma. Ám e tekintetben rendkívül fontos
szerepe van a kriminológiai kutatásoknak, melyek a
társadalmi, gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérve
foglalkoznak a szervezett bűnözés változó tevékenységi
körének tanulmányozásával. Nem szabad elfelejteni, hogy
a szervezett bűnözés ott van leginkább jelen, ahol az
állam tragikus módon nincs jelen, így amőbaként reagál
az
új
szabályozatlan,
vagy
kiskapukat
tartalmazó
lehetőségekre. Éppen ebből kiindulva fontos annak a
figyelemmel kísérése, hogy melyek azok a területek, ahol
illegális javak szolgáltatásokra szükség van, mik ezek a
javak és szolgáltatások és hogyan iktatható ki e
területekről a szervezett bűnözés.
Mivel
a
szervezett
bűnözői
csoportok
pénzközpontúak, így a gyors és jelentős profitot
szolgáltató területekre kell koncentrálni. Fontos annak
12
hangsúlyozása,
hogy
nem
szabad
csak
egy
bűncselekmény kutatása szakosodni e tekintetben, hanem
a kutatásokat interdiszciplináris jellegűvé kell tenni.
Ezáltal vizsgálva nem csak a büntetőjogi, hanem polgári
jogi, kereskedelmi jogi, adójogi területeknek is fontos
jelentőséget
kell
tulajdonítani
a
kutatások
során.
Amennyiben a tagállamok sikeresen megtudják egymással
osztani a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kutatásokat
azok
eredményeit,
a
fellépés
eszközeit
és
azok
sikerességét, akkor már nemzeti szinten vissza lehetne
szorítani a szervezett bűnözést és nem juthatna el egy
olyan fejlettségi szintre hogy nemzetközi jelleget öltsön.
Természetesen hamis lenne azt feltételezni, hogy a
szervezett bűnözést meg lehet szüntetni, hiszen e
kriminológiai jelenséget csak az életkörülményeinek
korlátozásával
lehet
visszaszorítani,
lecsökkenteni,
azonban teljesen felszámolni nem lehet. Erről tesz
tanúbizonyságot az alkohollal, cigarettával kapcsolatos
európai és amerikai politika összehasonlítása is. Hiszen
ami Európában működik, annak ellenkezője ÉszakAmerikában a szervezett bűnözés fejlődésének egyik
jelentős indikátora a mai napig. Természetesen ezzel nem
azt kívánom kiemelni, hogy minden illegális áru vagy
13
szolgáltatás iránti igényt legálissá kell tenni, hanem
azokat körültekintően szabályozni kell és e tekintetben
van
nagy
jelentősége
a
tagállamok
szorosabb
együttműködésének. Igaz, hogy az EU politikája e
tekintetben rendkívüli akadályba ütközik, hiszen a
tagállamok nemzeti belügynek tekintik a büntető politika
és
a
büntetőjog
szabályozását,
mely
nehezíti
a
tárgykörben született joganyag nemzeti joggal történő
harmonizációját. Ez a kérdés talán leegyszerűsödik, ha
nem is oldódik meg a Lisszaboni Szerződés hatályba
lépésével.
Mindezekre figyelemmel a dolgozatommal hozzá
kívántam járulna a téma tekintetében találhato esetleges
hiányosságok,
illetve
pontatlanságok
rámutatására,
melyek használhatóak elméleti és gyakorlati síkon is.
Illetőleg a rendszerezéssen keresztül segítséget nyújt a
témában kutatni vágyóknak, illetve néhány új ismerettel a
tudományág belső fejlődését is elősegíteni szándékoztam,
továbbá .
14
IV.
PUBLIKÁCIÓK

Széles Nóra: The relation between international
humanitarian
law
and
organized
crime,
http://www.fwpublishing.net

Széles Nóra: Le certificat de sécurité à la lumiere
des
droits
fondamentaux
–
tanulmány,
http://www.fwpublishing.net

Széles Nóra: La definition de la criminalité
organisée:
perspective
comparative,
2009,
http://www.fwpublishing.net
Széles Nóra: Katona Géza: Szervezett Bűnözés c.
könyvének recenziója. Magyar Jog 2001/7

Széles Nóra: A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése a büntetőjogban”.23-32, Bírák Lapja
(2001. decemberi szám, 67-75.old.)”
dr. Széles Nóra: A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése a büntetőjogban Collega 2001.
március, 5-11. Old.
15

Széles Nóra: Társas bűnelkövetési alakzatok
fejlődése a magyar büntetőjogban, tanulmány,
Prof. Dr.Horváth Tibor 75. Születés npaja
alkalmából kiadott emlékkötében., és publikálva
az Eastern European Criminal Law Journal-ban
2004
vol.
1.
Issue
2.
(http://www.fwpublishing.net/Files/EECrLJv1n2.p
df)

dr. Széles Nóra:Egyesült Nemzetek Szervezetének
Egyezménye a határokon átnyúló szervezett
bűnözés elleni fellépésről Archives of the Eastern
European Criminal Law Journal
Number
dr.
Nóra
1
(January
Széles
Volume 2,
5,
(Hungary)
2005)
p.
17,
http://www.fwpublishing.net/EECrLJs_Archives.h
tml,

Széles Nóra: A szociológiai iskola hatása a
törvényhozásra a XX. században Magyarországon
Nóra Széles (Hungary) Eastern European Criminal
Law Journal

Széles Nóra: Kriminológia ismérvek megjelenése
a
büntetéskiszabása
során,
2002,
Doktoranduszok fóruma. (220-223 old.)
16
ME

dr. Széles Nóra Miskolci Egyetem ÁJK PhD
hallgató - 1. A szervezett bűnözés klasszikus
kriminológiai és büntető anyagi jogi kérdései,
http://www.bdt.hu/phd.php?jag=3

dr. Széles Nóra Miskolci Egyetem ÁJK PhD
hallgató - 2. A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése
a
http://www.bdt.hu/phd.php?jag=3
17
büntetőjogban,
Nóra Széles
Les instruments de droit pénal contre la criminalité
organisée dans l'Union Européenne
Ph.D. Thése Abstracte
SUPERVISEUR: PROF. DR. LÉVAY MIKLÓS
18
I.
RÉSUMÉ DE LA TÂCHE DE RECHERCHE ET
LES OBJECTIVES DE LA RECHERCHE
Depuis le début des années 1990, le problème de
la criminalité organisée est devenu graduellement une
priorité de même que les questions de la lutte contre ce
phénomène sont devenues le sujet de conférences
internationales
économiques
et
et
nationales.
politiques
Les
faits
influencent
sociaux,
fortement
l'actualité de ce sujet autant dans le passé et
qu’aujourd’hui.
Tandis que les pays de l'Europe de l'ouest n'ont
pas eut de débat concernant l'existence de la criminalité
organisée dans les années 1980, les pays du „bloc de
l’est” ont résisté fortement contre la reconnaissance de
l’existence de la criminalité organisée, puisque ceci était
la réponse officielle des régimes politiques en place face à
celle-ci. Cette réaction a toutefois changée drastiquement
après le changement des systèmes politiques dans les pays
de l’Europe centrale et de l’est.
19
Ce changement de réaction est redevable
aux
criminologues et aux juristes de droit pénal qui ont
maintenu le sujet au centre de l’attention par des articles
et des essais académiques.
Ces activités ont été supportées par la politique de
droit pénal des systèmes nationaux qui a essayé de suivre
les changements de la vie économique et politique.
Après être devenue indiscutable, l’existence de la
criminalité organisée partout en Europe – par ses activités
dommageables – le désir de lutte contre la criminalité
organisée a évolué progressivement.
Quoique l’Union européenne ait été crée dans un
but économique, il est devenu claire a la fin des années
1980 que la libre circulation des biens et des services
facilitaient la libre circulation des criminels ainsi que de
leurs activités. Ne parlant pas des fonds et des
subventions qui ont été crée de budget de l’UE, ils ont
souvent été touchés par la criminalité organisée,
notamment par ses activités au semblant légal.
Connaissant ces faits, on peut déclarer que le
problème de la criminalité organisée et de la lutte contre
celle-ci est certainement d’actualité. L’importance de ce
sujet n’est pas démontrée seulement par les conférences
nationales et internationales, mais aussi par l’évolution de
20
la politique de l’UE concernant la criminalité organisée.
C’est pour cela que j’ai choisit la présentation des
instruments de droit pénal dans la lutte contre la
criminalité organisée, en me concentrant sur l’UE, comme
sujet de recherche.
J’ai choisit l’analyse unique de ce sujet parce que
la criminalité organisée a un caractère interdisciplinaire.
La dualité de la criminologie et du droit pénal domine ma
thèse pour une simple raison: le droit pénal utilise souvent
les recherches criminologiques et ses résultats dans le
domaine de sanctionnant du droit qu’est le droit pénal.
C’est aussi pour cela que l’approche de mon sujet est
double; cette dualité est donc visible dans toute la thèse.
Cette approche dualiste est inévitable à mon point
de vue; il devient donc important de clarifier ce à quoi le
droit pénal réagit et ce que le droit pénal sanctionne.
L’exemple parfait de cette dualité est la définition de la
criminalité organisée selon la criminologie et son
apparition dans le droit pénal. Ceci peut ne pas sembler
être de grande importance au premier regard, mais on ne
doit pas oublier qu’un de ces instruments est la définition
juridique de la criminalité organisée dans la lutte contre la
criminalité organisée, qui peut aussi être la base de la
déclaration des autres crimes. De plus, elle a un poids
21
d’importance parmi les circonstances de la sentence de la
peine. Ceci est sans parler d’une notion qui a été mal
définie et qui peut causer la perte de l’observation de
certains groupes criminels pour la police ou encore causer
une difficulté de la preuve pour le représentant de
l’autorité poursuivante, tandis qu’elle marque la difficulté
de l’appréciation des preuves pour la cour.
Cependant, il est clairement observable que nous
faisons face à une absence de littérature complexe, que ce
soit aux niveaux nationaux ou au niveau international,
créant un manque de connaissance globale. Par contre, il
existe beaucoup de recherches exceptionnelles qui se
concentrent sur des parties précises de la criminalité
organisée. C’est pour cela que mon objective de recherche
est la présentation analytique du dialogue criminologique
dans ce sujet qui se déroule depuis environs un siècle et
de ses résultats, que peuvent sembler inutiles au premier
abord, mais qui sont cependant nécessaire pour bâtir une
connaissance complète et rendre la lutte contre la
criminalité organisée efficace; ce qui est le but de l’UE
par ses instruments juridiques. Évidemment, mon objectif
principal est de donner une présentation analytique des
instruments juridique de l’UE en organisant des groupes
22
différents donnant un ordre à ces instruments. Ces
catégories peuvent donner cause à des débats, néanmoins
ils contiennent des éléments qui sont reliés strictement à
la criminalité organisée ou à ses activités.
La thèse ne contient pas uniquement une
comparaison criminologique, mais elle contient en plus
une comparaison du droit pénal dont l’objectif est
d’identifier les instruments efficaces et les abus qu’on
peut éviter d’utiliser alors que ces outils efficaces
pourraient être utile de se voir incorporer dans le droit
national.
23
II.
Les méthodes et sources de la recherche
Comme j’ai déjà mentionné, il n’existe pas de
littérature profonde et complexe de ce sujet. Mon point de
départ était dès lors les ouvrages et articles académiques
des niveaux nationaux et international pour l’analyse de
fond criminologique. Cependant, les règlements, les
décisions, et les lois – ainsi que leurs interprétations étaient primordiales pour la présentation des instruments
juridique de l’UE et des instruments applicables de droit
pénal. La priorité concernant la présentation analytique et
la systématisation des instruments juridiques était
clairement sur le matériel juridique de l’UE comme
l’Union crée des instruments juridiques qui contient les
règles minimales concernant le comportement incriminé
et les sanctions dont les États membres peuvent déroger à
la direction plus sévère, déclarant des sanctions plus
sévères ou les élément plus stricts de comportements
incriminés qui dépendent de la loi national des États
membres. De ce point de vue, j’ai trouvé inévitable de
souligner l’importance d’un aspect qui s’occupe du
développement de la politique de l’UE concernant la
criminalité organisée et de la force juridique des
24
instruments créés. Évidemment, la thèse ne se concentre
pas sur la construction de l’UE c’est pour cela que cette
analyse se connecte qu’à ses grandes lignes. Cependant, il
est nécessaire d’établir la connaissance de la force
juridique des instruments pour pouvoir procéder à la
présentation analytique et l’appréciation de ses forces.
Comme le but de ma thèse n’était pas l’analyse d’un
instrument juridique unique, c’est pour cela que j’ai
concentré sur règlementations de l’UE.
Dans la dernière partie de ma thèse qui contient
l’analyse des politiques de droit pénal dans quatre États
membres, j’ai utilisé des recherches criminologiques et de
développement juridique avec la jurisprudence comme
sources.
Pour mon analyse comparative de ma thèse, je n’ai
pas utilisé seulement la règlementation de l’UE, mais j’ai
aussi utilisé les recherches académiques de sujet et ses
résultats.
25
III.
Les résultats de la recherche et son utilisation
possible
En ce qui concerne la présentation des instruments
juridiques de l’UE contre la criminalité organisée comme
un
phénomène
criminologique
dangereux,
je
l’ai
approchée de son côté criminologique. Premièrement, j’ai
présenté le débat académique concernant la question de
l’ontologie de la criminalité organisée qui ne contient pas
seulement que l’apparence géographique de la criminalité
organisée
mais
aussi
les
premières
réactions
criminologues suite à l’apparition de la criminalité
organisée, et ce dans un contexte comparatif.
Présentant les débats académiques et ses résultats,
j’ai voulu souligner le caractère interdisciplinaire de la
criminalité organisée et de son intervention. Tant qu’il y a
un débat concernant la définition ou compréhension
erronée à son endroit, le droit criminel ne peut pas réagir
et sanctionner d’une manière appropriée. C’est pour cela
que les recherches criminologiques sont tellement
importantes quant à leur relation avec ce type de la
26
criminalité que contient une large portion latente. Donc,
un suivit est nécessaire afin de connaitre la définition de
la criminalité organisé pour faire des recherches de
manière à pouvoir établir un plan d’intervention efficace
contre ce phénomène car que si on ne la clarifie pas assez,
les groupes criminels et ses activités peuvent éviter d’être
dans le focus des autorités de la poursuite et les
interventions contre la criminalité organisé deviennent
limitées.
Au cours de ma recherche, j’ai rencontré avec
plusieurs faits importants que j’ai trouvés inévitables
d’incorporer dans ma thèse. Portant une attention
particulière à l’interdisciplinarité du sujet, j’ai choisie la
présentation des groupes criminels importants par leurs
emplacements géographiques comme le point de départ de
ma thèse. Ensuite, j’analyse le développement de ces
groupes criminels et je résume les faits ayant contribué à
leur développement. Enfin j’analyse la réaction de la
criminologie sur l’apparition de la criminalité organisée
dans un aspect comparatif.
En continuant la ligne criminologique, je présente
alors
le
débat
académique
27
concernant
la
notion
criminologique de la criminalité organisée qui perdure sur
plusieurs décennies. Sur ce point, je n’ai pas pu me
concentrer seulement sur les sources européennes
puisqu’il existe des pays a l’extérieur de continent où les
recherches criminologiques sont à plusieurs niveaux et
très riches. Sans présentation des résultats de ces
recherches, on ne peut pas avoir un portrait parfait des
difficultés de la méthodologie de la notion.
Ce chapitre contient une catégorisation unique
concernant les critères de la criminalité organisée par
lesquels je présente les imprécisions concernant le sujet
qui devient important par l’apparition de notion juridique
dans le droit pénal.
Cependant cette chapitre contient plus que les
critères criminologiques seulement, elle contient le
contexte de droit pénal comme je mentionne le
développement de la notion de la criminalité organisée
dans le droit pénal dans un contexte comparative (la
convention des NU et la notion selon l’UE) mais je
concentre surtout sur le droit pénal hongrois.
De cette approche dualiste (criminologique et de
droit pénal) je présente la réaction de l’UE concernant la
criminalité organisée, ainsi que sur le déplacement et le
28
développement de cette politique dans les politiques de
l’UE.
De l’approche criminologique et de droit pénal,
j’arrive à présenter la réaction de l’UE concernant la
criminalité organisée, je me concentre sur le déplacement
de cette politique et son développement, ensuite j’expose
le système des instruments. Malgré le fait que le sujet est
largement interdisciplinaire, je présente et analyse le
système des instruments de l’UE strictement liée à la
criminalité organisée.
La plus grande partie de ma thèse se concentre sur
les instruments de droit pénal de l’UE par un
regroupement unique comme il n’existe pas un ouvrage
complexe dans ce sujet ni au niveau national ni au niveau
international, c’est pour cela que j’ai crée cette
organisation des instruments juridiques reliés.
Enfin, je présente la politique concernant la
criminalité organisée des quatre États membres en
soulignant les instruments intéressants. L’importance de
celle-ci – comme j’ai mentionné plus haut- hormis de la
comparaison que la thèse contient plusieurs instruments
intéressants qui vaudraient la peine d’éviter par tous les
29
pays pour l’intervention efficace, comme une définition
de la criminalité organisée trop précise dans ses critères
ou concentrée sur l’intervention des activités les plus
visibles de la criminalité organisée, p.ex.: favoriser la
politique de droit pénal contre les crimes reliées aux
stupéfiants.
Concernant la lutte contre la criminalité organisée,
je trouve importante de souligner certains éléments de la
politique criminelle de l’Italie qui devrait jouer un rôle
importante dans la politique de l’UE concernant la
criminalité organisée dans le futur. Ce type d’élément est
l’importance de la prévention qui ne peut pas être réalisée
seulement par les créations de centres de recherches mais
par des programmes d’information dans les écoles. Ces
programmes commencent à informer la jeunesse des cotés
négatifs de se joindre à des groupes criminels organisés
par lequel il devient clair aux étudiantes que la
participation à des groupes organisés criminels et le mode
de vie criminel n’est pas seulement mal vue par la société
mais aussi sanctionné par le droit. Cette approche peut
sembler peu importante, car on pourra toujours déclarer le
recrutement des groupes criminels organisés est continue,
considérant changements économiques et sociaux, et qu’il
30
y aura toujours des personnes qui pensent que ce mode de
vie est un très bon moyen de gagner de vie. Parallèlement,
les recherches criminologiques qui s’occupent d’étudier
les activités changeantes de la criminalité organisée en
considérant les changements économiques et sociaux
deviennent fondamentalement importantes. On ne doit
jamais perdre de vue que la criminalité organisée est
présente
sur
les
domaines
où
l’État
n’est
pas
malheureusement présent ou faible. Elle peut alors réagir
très
rapidement
aux
domaines
qui
sont
sans
réglementations ou qui contiennent des „petites portes”
comme „amoba”.
À partir des faits ci-haut, il est important de suivre
avec attention les domaines où la nécessité ou le besoin
des biens et/ou des services est présent, examiner et
qualifier les biens et les services demandés et comment on
peut annuler la présence de la criminalité organisée dans
ces domaines.
Comme les groupes criminels organisés se
centralisent autour du profit, les interventions doivent
donc se concentrer sur les domaines où ils peuvent
réaliser rapidement un profit important. Il est important de
souligner que ces recherches ne doivent pas se spécialiser
31
seulement sur la recherche d’un seul et unique crime mais
plutôt que ces recherches doivent être fait dans une
approche interdisciplinaires.
Un tel examen n’est pas seulement de nature de
droit pénal, mais plutôt il doit considérer tous les
domaines de droit civil, de droit commercial, de droit
fiscal aux cours de ses recherches. Tandis que les États
membres peuvent se partager les recherches et ses
résultats, les interventions et ses outils, ses expériences
concernant la criminalité organisée pourrait alors réduire
la criminalité organisée au niveau national en faisant
obstacle à son développement dans un caractère
international.
Évidemment, on ne peut pas supposer l’annulation
totale de la criminalité organisée puisque ce phénomène
criminologique ne peut être réduit que par la limitation
des circonstances de vie qui la crée. On ne peut pas
l’annuler totalement. Un exemple démontrant ceci est la
comparaison de la politique des États d’Amérique du
Nord et de ceux de l’Europe. Comme quelque chose qui
fonctionne en Europe, la même chose est un indicateur
important de la criminalité organisée en Amérique du
Nord même aujourd’hui.
32
Sûrement par cet effet je ne veux pas souligner
que tous les biens ou services illégaux devrait être
légalisé, mais plutôt que ces domaines devraient être
réglementés avec beaucoup de prudence. Dans ce
contexte, la coopération étroite des États membres a
immense rôle. Il est vrai que la politique de l’UE s’écrase
devant l’obstacle que ses États membres gèrent la
politique de droit pénal et la réglementation criminelle
comme une affaire interne nationale, ce qui rend
extrêmement pénible l’harmonisation des droits nationaux
avec la réglementation de l’UE. Cette question serait
probablement simplifiée si celle n’est pas réglée par la
mise en œuvre du traité de Lisbonne.
33
IV. Publications

Széles Nóra: The relation between international
humanitarian
law
and
organized
crime,
http://www.fwpublishing.net

Széles Nóra: Le certificat de sécurité à la lumiere
des
droits
fondamentaux
–
tanulmány,
http://www.fwpublishing.net

Széles Nóra: La definition de la criminalité
organisée:
perspective
comparative,
2009,
http://www.fwpublishing.net
Széles Nóra: Katona Géza: Szervezett Bűnözés c.
könyvének recenziója. Magyar Jog 2001/7

Széles Nóra: A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése a büntetőjogban”.23-32, Bírák Lapja
(2001. decemberi szám, 67-75.old.)”
dr. Széles Nóra: A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése a büntetőjogban Collega 2001.
március, 5-11. Old.
34

Széles Nóra: Társas bűnelkövetési alakzatok
fejlődése a magyar büntetőjogban, tanulmány,
Prof. Dr.Horváth Tibor 75. Születés npaja
alkalmából kiadott emlékkötében., és publikálva
az Eastern European Criminal Law Journal-ban
2004
vol.
1.
Issue
2.
(http://www.fwpublishing.net/Files/EECrLJv1n2.p
df)

dr. Széles Nóra:Egyesült Nemzetek Szervezetének
Egyezménye a határokon átnyúló szervezett
bűnözés elleni fellépésről Archives of the Eastern
European Criminal Law Journal
Number
dr.
Nóra
1
(January
Széles
Volume 2,
5,
(Hungary)
2005)
p.
17,
http://www.fwpublishing.net/EECrLJs_Archives.h
tml,

Széles Nóra: A szociológiai iskola hatása a
törvényhozásra a XX. században Magyarországon
Nóra Széles (Hungary) Eastern European Criminal
Law Journal

Széles Nóra: Kriminológia ismérvek megjelenése
a
büntetéskiszabása
során,
2002,
Doktoranduszok fóruma. (220-223 old.)
35
ME

dr. Széles Nóra Miskolci Egyetem ÁJK PhD
hallgató - 1. A szervezett bűnözés klasszikus
kriminológiai és büntető anyagi jogi kérdései,
http://www.bdt.hu/phd.php?jag=3

dr. Széles Nóra Miskolci Egyetem ÁJK PhD
hallgató - 2. A szervezett bűnözés fogalmának
megjelenése
a
http://www.bdt.hu/phd.php?jag=3
36
büntetőjogban,