OSZK EPA

38-ik szám.
332
** (Halálozás.) Tehetségesebb fiatal költőink
** f.4 jövő évi ujonczozás) februárban kezdőegyike, Jánosi Gusztáv, kinek nevével lapunkban
dik, s martiusban már be lesz fejezve.
** (Halált hozó gőzök.) Az oraviczai kőszén- is többször találkozhatott a figyelmes olvasó, jobb
bányák némely aknáiban ölő gáz fejlett ki, mi- létre költözött, s m. hó 30-án temették el Kenésén, épen azon napon, melyen mint fölszentelt
nek következtében hat bányász életét veszté.
** (Kisdedovoda Magasiban.) Amint Keme- lelkész, első miséjét volt tartandó. A béke angyala
nes-aljáról bennünket tudósítanak, a tavasz foly- lebegjen sirja fölött.
tán Magasiban néhai Tulok Antal közbirtokos ur
elhalálozván, több kegyes alapitványa sorában j
— (Adakozások.) A Vasárnapi Újság szeregy, születése földén létesítendő óvodára jelenté- kesztőségéhez múlt héten beküldetett:
keny pénzösszeget hagyományozott, igazi emberAz alföldi szükölködök számára : Pozsonyból
barátiíszeretettel áldozván a népnevelés ügyének, Kajdacsi-Jeszenszky Klementina asszonyság 1 damelynek alapja, e nálunk még csak gyéren terjedő rab cs. k. arany.
intézetekben rejlik. Érdekes volna tudni, miben
áll Magasiban mind a hagyományozott ajándék,
Nemzeti színház.
mind a hihetőleg már tervben levő óvoda,
mely Vasmegye falvaiban eddigelé egyetlen.
Péntek, sept. 4. „A mama." Vigj. 3 felv.
Nem ártana, ha az ügy állásáról a dologba avatot- Szigligetitől.
tak közöl valaki fölvilágositást nyújtana.
Szombat, eept. 5. „Faust." Opera 5 felv. Ze** (Névváltoztatás") Felsőbb engedély foly- néjét szerzetté Gounod.
tán Weisz János, a budai k. József-műegyetemVasárnap, sept. 6. ,,A kártyavetö nő." Dráma
nél a felsőbb mennyiségtan rendes nyilvános ta- 5 felv. Sejour Victor után fordította Feleki.
nára, és Weisz Albert pesti főreál-tanodai segédHétfő, sept. 7. „A felolvasónő." Szinmü 2
tanár testvérek „Vész"-re változtatták vezeték- felv. és a „Szerelmes ördög" ballet4-ik felvonása.
nevöket.
Kedd, eept. 8. Ünnep lévén, a színház zárva
— {Urhéri tagositási egyezség Mendén, Pest- volt.
megyében.) örömmel jelentem, hogy aug. 29-kén
Szerda, sept. 9. „Brankovics György." SzoMendén—Koburgherczeg birtokában—a rég óhaj- morujáték 5 felv. Obernyiktől.
tott tagositási egyezség az uradalom és a község
Csütörtök, sept. 10. „Faust." Opera 5 felv.
lakosai közt szerencsésen létre jött. Valóban jól Zenéjét szerzetté Gounod.
esik ily tényeket hirdetni. Midőn Szeles Mihály
alispán ur elnöklete alatt — Pesko Menyhért főBudai népszínház.
szolgb. és b. Horváth urak jelenlétében, — kik a
fennforgó úrbéri ügy elrendezésére valának kiSept. 4. „Két huszár és egy baka". Énekes
küldve : a község ügyvéde, Vrchovszky Sándor
ur, szakavatottan s humánus modorával előadta bohózat 3 felv.
Sept. 5. „A dajka". Operetté 1 felv. Offenvolna a község kivánatát — az ügyet, Mesterfy
Márt. uradalmi mérnök ur munkálatainak nyomán bachtól. Ezt megelőzte „Elégtétel''. Vigj. 2 felv.
az uradalom képviselője Vrchovszky Mihály csak- Irta Seribe, ford. Egressy Béni.
Sept. 6. ,,Tiz leány, egy férj sem", 1 felvonem tökéletesen kész egyezséggel lepé meg a közönséget ; mely is rövid órai tanácskozás után, az násos operetté Suppétől. Ezt megelőzte „Eljegyillető felek igényeinek megfelelőleg szerencsésen zés lámpafénynél", 1 felv. operetté Offenbachtól.
Sept. 7. „Dunanan apó és fia utazása". Opemegköttetett s aláiratott; melyet azonban itt —
helyszűke miatt csak vázlatban adhatok elé. — Az retté 3 felv. Offenbachtól.
Sept. 8. Az ünnep miatt nem volt előadás.
egész határ területe tesz 1782 holdat, melyből
Sept. 9. „Chouffleuri ur otthon lesz" és „Férj
mintegy 1300 h. esik a község részére, 246/8 telek.
Az úrbéri telek illetősége 39 hold 1200 D ölével. az ajtó előtt," 1 f'elvonásos operettek Offenbachtól.
Sept. 10. ,,Dunanan apó és fia utazása".
A volt jobbágyság eddigi mennyiségén felül, megkapja az egész remanentialis földet minden kár- Operetté 3 felv. Offenbachtól.
pótlás nélkül 130 holdat, melyből csupán 22 holdat, a szabadosok dotácziójához tartozik kiadni.
Minden jobbágytelekre, valamint a róm. kath.
SAKKJÁTÉK.
pléb. és az ágost. hitv. lelkész telkére esik I á
hold, és aránylag 2 tanitó, egy jegyző félfél tel- 194-ik sz. íeladv. — Szalay S á n d o r t ó l
keikre 7 h. legelőilletőség, mindent 1200 • ölel
(Körös-Ladányban).
számítva. Azonkívül az ágost. hitv. ev. lelkész, —
Sötét.
ki eddig ezen fiókegyházban semmi földdel sem
birt, kegyes adománykép kap 8 h. 790 • ölet;
a tanitó 5 h. A faizásból — habár gyakorlatban |
nem volt is, egy telekre esik % h., összesen 18 h.,
és pedig meglehet — hogy fástól együtt. Az 1848
után lett zsellérek — különös kegyelem utján —
kapnak 12 h., úrbéri zsellérek legelő-illetőségben
egy telek utáni járandóságot 8-an 14 holdat. A
jobbágyok szőlei egyik hegyről kicseréltettek, de
4 évig használatukban hagyatnak. Temető pótlásul a róm. kath. 2 hold; az evang. 1 h. Faiskolára 2 h. Agyaggödörnek, kenderáztatónak stb.
2 h. Az úgynevezett szabadosok, leveszek, tanitók, jegyző illetősége közel a községhez a menynyire lehetséges első osztályú földekből jelöltetett
ki. Mindezek szerencsés bevégzése után, boldogult Viener Ferencz volt bérlő ur asztalánál
szivélyes vendégség volt, a hol vigkedvüleg
poharak ürittettek Kóburg Ágost ő fensége
egészségeért, aki oly atyailag s nagylelküleg bőkezű volt jobbágyai irányában, aki minden párti
b
c
d
e
f
g
színezet nélkül, az egyházakat a iskolákat példáVilágos.
san dotálta. — Dy. K.
Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.
1IÓés hetinap
Katholikiu) és Protestáns
naptár
September
Vasár
Hétfő
Kedd
Szerda
C.-öt.
Péntek
Szóm.
D 16 Móricz p.
Kereszt felmag.
Hildegárd szűz
Lndm. Kánt f
Lambert püsp.
Irene vért. t
Január vért. f
15 Lorán
Salome
Nikoméd
Euphemia
Lambert
Ti tus
Konstantin
Görög-orosz
naptár
Izraeliták
naptára
Sept. (ó)
Elül
©
2 Mamantus
3 Anthiin p.
4 Babylus
5 Zakariás
6 Eudoxia
7 Szoszenes
i Ujhold 13-án 5 óra
1 Tis.5624
2 Újév 2. ít.
3 Gedaljab.
4
5
6 1. Sabb.
Nap-
kel | delel | nyűg.
1 F 15 Septem. 29 Újév előe.
58 perez reggel.
Pj
35
37
38
39
40
42
43
A 189-dik számú feladvány megfejtése.
(Gold Samutól; g7-en a Sötét Huszárral.)
Világos.
Sötét.
Világos. A) Sötét.
1. Vdl-f3
e4-fS:A) 1
Vh8-a8
2. Hd4—e6f
tetsz. sz. 2. Vf3-g3t
Ke5-d4:
3. Fb3— c2fmat.
3. Vg3-c3tmat.
Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.
Bucsányban : Tomka Kálmán — Debreczenben : Zagyva
Imre. — Rimaszombaton : Róth Kálmán. — Pesten • Cselkó
György. — Vekerle László.
(Többen Vdl — cl első lépéssel tettek kísérletet : de
ezt Sötét e4—e3 húzása meghiúsítja.)
Rövid értesítés. Többen kérdezősködtek aziránt,
hogy a nyolezadik koczkára ért gyalogból mi lesz, ha még
a tisztek megvannak ? Vagyha mindnyájan nincsenek is meg,
szabad-e olyan tisztet választanunk, mely még nem esett
el ? Erre a felelet következő : A gyalog, ha már a nyolezadik koczkát elérte, mint gyalog tóbbé nem működhetik ; minthogy azonban a sakktáblán tétlen katona nem
lehet, természetes, hogy valami tiszt szerepét kell magára
venni, még pedig minthogy a beérő gyalog a legnagyobb
hatalmat éri el, lesz belőle Vezér, tekintet nélkül arra,
hogy az első már elesett e vagy nem. Kisebb hatású tisztet
választanunk azonban tetszésünktől függ. így egyszerre
több Vezér, több Futár stb. is lehet. így döntötték el
1851-ben a londoni nagy torna alkalmával, s igy fogadta
azt el az európai szokás. A sakkot az egész földön majdnem mindenüttt egyformán játszák; kár volna csupán nekünk képezni kivételt.
Hold-
kel | delel | nyűg.
P52
58
4
6 10
13
6
10 22
6
11 29
6
12 33
P-16
6 14
6Í12
p- ó.
59 5
44 6
30 6
19 7
10 7
4 8
1 9
Pest, september 20-án 1863
Előflzetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. - Csopán Vasárnapi Ujsag
Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csnpan Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ít. Fél évre S ft.
1864-dik évi naptárak.
Épen most jelentek meg Heckenast Gusztáv könyvkiadó^
hivatalában Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám alatt, az
1864-ik évre szóló következő naptárak, melyek Magyar és Erdélyországban minden könyvárus- és könyvkötőnél
is kaphatók, úgymint:
Kakas Márton homorisztikns n a p t á r a . Hatodik évfo«t Ara
- r a m80
u Z á m ° S é C 2 e s k e ' p P e L C s i n o s borítékba fűzve.
O Akr.
István bácsi naptára. Kilenczedik évfolyam. Szerkesztő
M a j e r I s t v á n . Képekkel, színes boitékba fűzve
Ara 50 kr.
Lidércz-naptár. Harmadik évfolyam. Képekkel Tártai
mát képezik : rémtörténetek, lélekjelenések, bűnesetek
csodálatos tünemények, tündérregék, vadász- és utikalandok stb. Tarka és szépen kifestett borítékba fűzve
Ara 60 kr.
A
m a g y a r nép n a p t á r a . Szerkeszté T a t á r P é t e r
4-rét. Képekkel és tarka borítékkal (Olcsó szép naptár).
P a p r i k a Jancsi képes kalendáriuma. 4-rét. Szerkeszté
T a t á r P é t e r . Csinos borítékba fűzve (a legolcsóbb
naptár).
A
VASÁRNAPI ÚJSÁG
e's
Politikai Újdonságok
október-decemberi évnegyedes folyamára
ezennel uj előfizetés nyittatik.
Előfizetési föltételek:
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt postán
küldve, vagy Buda-Pesten házhoz hordva:
Évnegyedre (október—november—december) 2 ft. 5 0 kr.
Csupán Vasárnapi Újság:
Évnegyedre (október - december) 1 ft. 5 0 kr.
Csupán Politikai Újdonságok:
Évnegyedre (október—december) 1 ft 5 0 kr.
Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A pénzes levelek bérmentes
küldése kéretik.
A Vasárn. Újság és Polit. Újdonságok
kiadó-hivatala.
(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt.)
TARTALOM.
HETI NAPTÁRA
Tizedik évi folyam.
Schmidt Ferdinánd (arczkép). Rómer Flórin. — A jónagytáti képe. Szász Károly. — Népdal. Soós Miklós.
A Tisza bölcsője. P. Szathmáry Károly. — Az ellenségek
ellenségei. Dr. Sz. — Az „alföldi ezukorgyár" Debreczenben (képpel). — Képek a hazai népéletből. XXXI. A bivalyos (képpel). — Néhány szó a fogakról. — Archaeologiai levél Zalamegyéből. Rómer F. — Történelmi kalászatok. Lehoczky T. — Tárház : Egyház és iskola.
Ipar>
gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. — Közlekedés.—Balesetek, elemi csapások. —Mi újság?— Nemzeti színház. — Budai népszínház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.
Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-utcza l.iz )
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pe»ten, 1863.
Fischer
Magyarországon hozzá voltunk szokva,
s legnagyobb részben még most is arra vagyunk utalva, hogy az élet kényelmeihez
tartozó iparműi szükségleteinket a külföld
előhaladott iparos országai fedezzék; s különösen hazai fiatal gyáriparunk irányában a
legújabb időkig fölötte mérsékelt igényeket
tápláltunk.
Az idők járása e tekintetben is nagy változásokat hozott elő viszonyainkba. Azon
pontig értünk, hogy egyes iparczikkekben,
s a gyáripar egyes ágaiban nemcsak hazai
viszonyainknak teljesen megfelelő eredményeket mutathatunk fel, hanem már olyanokat is, melyek az európai vásárpiaczokon
és mütárlátokban is diadalmasan
állják ki a versenyt, figyelmet
ébresztenek s jó hitelünket nevelik.
Legfényesebb példája a magyar iparosok értelmességének,
erélyének és ügyességének azon
derék iparos hazánkfia, kiről e
sorokban akarunk megemlékezni.
Fischer Móriczot értjük, a veszprémmegyei herendi porczellángyár európaszerte ismeretes tulajdonosát. Fischer, ki 1800-ban
Tatában született, s szülőitől
gondos nevelést nyervén, eleinte
kereskedéssel foglalkozott, 1838ban gróf Eszterházy Károly tói
kibérelte a pápai kőedény gyárat. Az itteni munka és az egyszerű gyártási eljárás azonban
nem sokáig elégítette ki magasabbra törő vágyait; azon felül
maga az uradalom birtokosa,
gróf Eszterházy is folyvást magasabb czélokra ösztönzé a tehetséges és szorgalmas iparost, s
igy történt, hogy mind saját hajlamát, mind a gróf ösztönzését
követve, Fischer Móricz a Pápához közel, a Bakony szélén fekvő
Herend faluban állított fel egy
finomabb igényeknek megfelelendő porezellángyárat, Szándékát fölötte elösegité azon körülmény, hogy Herend vidékén a porczellángyártás főkellékeit : elegendő tüzelőszert
s a szükséges nyers anyagokat kellő inenynyiségben és minőségben találta
A gyárból került müvek minden igénynek megfeleltek, azonban a külföldről roppant tömegekben és aránylag olcsó árakon
Móricz.
szállitották be hazánkba a porczellán-gyárt- számtalan uj megrendelést is kellett teljesímányokat, ugy hogy a herendi gyárnak a tenie. Annál is inkább, mert a gyár az efféle
legjobb igyekezet mellett sem lehetett azok- antikszerü porczellánmüvek előállításában
kal kiállani a versenyt, s igy a derék mindig nagyobb tökélyre emelkedett, s e
gyártulajdonos már-már csüggedni kezdett tekintetben ügyességének hire a legtávolabb
külföldi körökbe is elterjedt.
s szép terveinek valósulásán kételkedett.
E körülmény megalapitá Fischer gyáEkkor támadt Fischernek egy jó gondorának
hitelét és szerencséjét. Külföldi udvalata, mely nemcsak gyártmányaira irányzá
rok
s
ott tartózkodó követségek és a lega közfigyelmet, hanem azok keletét is biznevezetesb
főrangú családok (Eszterházy,
tositá. Felhagyott az uj divatu, közönséges
porczellán edények készítésével, melyekkel Liechtenstein, Schwarzenberg, Metternich,
a külföldi gyárak árasztották el a piaczot, Lobkovitz herczegek s számos grófi ház)
és magasabb, speciálisabb térre lépett : vették igénybe a herendi gyárat. Idő folyt. i. gyártmányaiban föképen az antik, ré- tán a külföldi iparmütárlatokon is megjegies stylt kezdé szem előtt tartani. A he- lentek Fischer porczellánmüvei, s a kivívott
elismerés következménye az volt,
hogy a gyár távolabb helyekről
is, Angol-, Olasz-, Német- és
Oroszországból is kapott nagy
mérvű megrendeléseket A megrendelők között találjuk Cambridge kir. herczeg, Palmerston,
Westminster, Chesterfield lordok,
Hohenlohe, Salm, Gorcsakoff, Demidoff herczegek és számos más
nevezetes és gazdag férfiak neveit. Innen kerültek ki több osztrák főherczeg disz és asztali készletei s többi között Ferdinánd
Miksa főherczeg Miramare nevű
tündérvárának termei is a herendi gyárban készült pompás
díszedényekkel és asztali, thea
stb. készletekkel van fölékesitve.
Azon nyilvános kitüntetések
is, melyekben a herendi gyár
1839 óta, midőn működését megkezdte, ez ideig részesült, egész
sort képeznek. Igy már az 1842.
évi első magyar iparmükiállitáson bronz érdempénzt nyert; az
1843-ki hazai kiállításon ezüst,
1843-ban pedig már a nagy arany
érdempénzzel lön k i t ü n t e t v e ,
1845-ben a bécsi iparmükiállitáson dicsérö-oklevelet, 1851-ben
a londoni világkiállításon jutalomérmet, 1853-ban Amerikában
a newyorki kiállifásón jutalomF I S C H E R
M Ó R I C Z .
érmet, az 1855-diki párisi világkiállításon
rendi gyárban a régi kor edényeinek legsi- első rendű jutalom-érdemjelet s 1862-ben
kerültebb utánzásai készültek el. S ennek a londoni világkiállításon szintén első rendű
hire terjedvén a gazdag aristokratikus kö- jutalom-érdemjelet kapott. — Fischer Mórökben, nemcsak az ősöktől örökölt, s idők ricz azonkívül egyes uralkodóktól is nyert
folytán csonkává vált, kitűnő ódon porczel- az ipar terén tett sikerdus fáradozásai
lán készleteket kellett kiegészítenie, hanem jutalmául érdemkereszteket s érdemjeleez antik modor mintegy divattá válván,
334
ket. Egyik legnagyobb kitüntetés, a mi
érte, azon levél volt, melyet hozzá 1857-ben
a világhírű természettudós, Humboldt Sándor sajátkezüleg irt, s melyben a herendi
gyártmányokról azt mondja, hogy azok mind
anyagjokra, mind művészi kivitelökre nézve
a hasonnemü gyártmányok között az egész
világon a legelső sorba tartoznak.
A világon eddig a legjelesebb és utólérhetlen müvészetü porczellántárgyaknak tartattak a chinai és japáni porczellánedények.
Fischernek sok évi kísérlet után végre a
chinai és japáni porczellán müvek teljes
utánzása is sikerült, mihez a Bakony vidékén a legalkalmatosabb nyers anyagot találta. A mit eddig Európában hiában kísérlett meg mindenféle porczellángyár, azt
Fischer oly tökélyre vitte Herenden, hogy
az utánzott müveket gyakran szakértők
sem valának képesek megkülönböztetni az
eredeti chinai edénvektöl.
A tavalyi londoni iparmütárlaton a legélénkebb figyelemben részesültek chinai
díszedényei, a ezek sorában különösen egy
óriási tál, mely 3 láb átmérőjű, s nagyságra
nézve a legterjedelmesebb eddig ismert porczellánmü a világon. De nemcsak nagyságra,
hanem művészi tökélyre nézve is ritkítja
párját A tál belső tükre azon jelenetet ábrázolja, midőn Mária Terézia királynő 1741ben a pozsonyi országgyűlésen fiát mutatta
be a lelkesült rendeknek E mü elkészítése
majdnem két évig tartott, s Bécsben az uralkodó Felség részéről is kitüntető elismerésben részesült.
A herendi gyár számos munkásnak s
köztök több jeles festőművésznek is ad foglalkozást és élelmet. Biztos kilátásunk van,
hogy e gyár, mely eddig nemcsak alapitójának s tulajdonosának szerzett megérdernletfc kitüntetéseket, hanem az egész hazára
is fényt árasztott, még a jövőben is folytatni fogja szép munkásságát, miután Fischer Móricz müveit és tevékeny fiai, atyjok
nyomdokain haladva, ezen iparág tovább
fejlesztésében már eddig is sikerrel fáradoztak. Őszintén kívánjuk, hogy derék atyjokkal együtt soká élvezzék a „munka és szorgalom" édes gyümölcseit s messze kiterjedő
áldásait.
Nem régiben azon szomorú hirt közlötték a lapok, hogy a herendi porczellán-gyár
egy része tűzvész martaléka lett Óhajtjuk,
hogy a kár ne lett légyen tetemes, s hogy
azt a gyár müvei iránti részvét s kedvező
viszonyok mielőbb teljesen helyrepótolják.
Pusztán.
Itt vagyok hát, újra visszatértem
Megpihenni e nagy rónatéren.
Elfeledni szivem szenvedésit . . .
Lelkem itt majd uj reményt is épit.
Itt van a lak ákáczok körében,
Minden ugy van mint midőn kiléptem :
Széles róna . . . délibáb . . . felette
E szerény lak boldogság szigetje.
Itt van a kert, szép reményim képe,
Kis virágit a vihar kímélte . . .
Tán tudá, hogy újra visszatérek? . . .
Ez virul még . . . hej de a remények!
Közepében kékes tiszta tó van,
Szellő susog rajta elhalóan.
Hattyú úszik a kis tó vizében,
Néha-néha elmerül egészen.
Partiról a ezomorufűz ágak
A habokba zöld levélkét hánynak.
Hajtja a szél . . . leng a levél rajta,
Mintha volna elmerülő sajka.
Suttogó fák enyhadó árnyába
örömében dalol a madárka.
Suttogó fa magas tetejére
Ceacska fecske megpihenni téré . • •
335
De a fecske nem marad sokára,
Száll sebesen a patak partjára.
Pajzán gyermek bajt csinált a fészken :
Újra kell azt rakni már egészen.
gabna-termelése magát a megyét sem elégíthetvén ki.
Hogy ez igy áll, már az eddigi eredmények is mutatják, tevén a megyének bevéItt foly a kis csörgeteg magában
tele 1856 körül : Erdőkből 930,000 ftot,
— Partja mellett gyakran álldogáltam —
marhatenyésztésböl 420,000 ftot, gyár, ipar
Tiszta habja fut, szalad susogva,
és bányászatból a són kivül 82,000 ftot. —
Partvirágit összegyűjti bogba . . .
Mig kiadása csupán élelmi szerekre 1,413,000
A ház előtt hid van rakva raja,
forint. *)
Le van törve az egyik karfája.
De elég a száraz adatokból, melyek
Csonka szegény . . . le van törve régen,
azonban,
ha valaki e megye jelenét ismerni s
A kis patak el is vitte szépen . . .
jövőjét tájékozni akarja, nem látszanak
Itt merengtem csendes alkonyaiban
épen ok nélkül összeállítottaknak. Siessünk
Futott a hab susogva alattam.
czélunk felé :
Messze . . . messze . . . pásztortüzek mellett,
Huszt egyike az öt „korona városnak"
Bánatosan furulyaszó zengett. . .
(Sziget, Técsö, Visk és Hosszumezövel) mint
— Csendes a táj . . . nyugszik a nap épen,
ilyen a kamarai gazdaságnak egyik középEózsapirja szétterül az égen.
pontja a Tisza végső szorulatának torkában
Lelkemen is csend és égi béke —
a
Nagy-Ágnak a Tiszába szakadásánál.
Koszorúja a jövő reménye.
Annak daczára, hogy egyike azon heErdő látszik ott a láthatáron,
lyeknek, melyek nevei hazánk történet-könyMegpihenni hűs ölére vágyom . . .
vében a leggyakrabban fordulnak elő, —
Még se . . . még se . . . köd von raja fátylat.
kevés történelmi emlékkel dicsekhetik.
Nem hagyom itt ezt a kicsiny házat.
Mint szabadalmazott hely, 1329-ben forFut a patak a tájon előre,
dul első izben elő. **) Ekkor történt, hogy
Messze . . . messze betér az erdőbe.
Róbert Károly királyunk Huszt, Técső, Visk
Fürge csermely oh beszéld el ottan :
és Hosszumezö lakosait (hospites nostri de
Boldog vagyok, hogy ide jutottam . . .
Máramarusio, saxones et hungari in villis
Újra kedves előttem az élet,
Visk, Huszth, Técsö et Hosszumezö) azon
Mert egy angyal közelében élek,
szabadalmakkal
ajándékozza meg, melyekIgen, igen, keblemre van zárva
kel
a
szöllősiek
élnek, azon okból, mert
A világnak legszebb virágszála.
Máramaros földe terméketlen, nehéz miveKomáromy Kálmán.
lésü és lakásra másként is terhes." („Quod
terra Marmarusiensis infertilis, laboriosa, et
gravis ad residendum főre dignoscitur.")
A Tisza bölcsője.
Hogy Huszt s átalában az egész magyar
(Emlékül a jó máramarosiaknak.)
föld történeti emlékekben annyira szegény,
Irta P. SZATHMÁHY KÁROLY.
nincs mit csodálkoznunk. Ennek oka először
küzdelmes történetünkben — mely hazánk
(Folytatás.)
földét annyi izben tette tabula rasává, máII.
sodszor saját kegyeletlenségünkben fekszik,"s
FAldirati jegyzetek. Huszt.
hol oly három tényező, mint ellenséges kéz,
Ki hazánk földabroszára tekint, azonnal kegyeletlenség és az idő foga egyesülnek, mi
belátja, hogy a „Tisza bölcsője" és Márama- maradhatna meg épségben? . . . Hiszen még
rosmegye tulajdonképen egyértelmű dolgok. az évezredekre épült egyiptomi gúlákat is
A Tisza csak Máramaros hataráig van betemeti lassankint a Sahara homokja, s az
gyámság alatt; a mint aztán a huszti hegyek óriási Sphinxnek már csak fejét látja az
közöl kitör, járszalagát már elhasitja s maga utód.
részére, néha a máséra gazdálkodik; az emLenn a városban csak két régibb időből
beri kéz okozta korlátok ugylátszik csak fennmaradt épület áll még : a ref. egyház
olyanok ellenében, melyeket jókedvében res- (melynek rajzát lapunk mai száma hozza) és
pectál, haragjában föl sem vesz.
a Rákőczy-féle palota.
Mielőtt a röviden ismertetendő területre
A kerített egyház építési korát határozotlépnénk, legyen szabad valamit annak föld- tan nem tudhatjuk. Diplomatikai adatok
tani viszonyairól szólnunk, az ujabb földmé- szerint azonban a XlII-ik századon tul, Márések alapján.
ramaros vallási élete nem vihető; az első
Máramaros területe 177 D mérföld, adat, mely a máramarosi konventről szól, az
egyenlő nagy a hessen-darmstadti nagyher- 1213 évbeli.
czegséggel; nagyobb mintHessen-Hamburg,
Wenczel G. s mások nyomozásai azonban
Lichtenstein, a két Reusz, Sehaunburg- e vidék magyar népesedését sem viszik föLippe, Lippe-Detmold. Waldeck, Hohenzol- lebb s mivel a román és ruthen telepitvények
lern-Heckingen és Sigmaringen, Schwarz- még később korra esnek, ugylátszik, hogy e
burg-Rudolstadt és Sondershausen, Anhalt- vadon vidék a magyar honfoglalás első évszáBernburg és Köthen herczegségek együ ttvéve, zadában inkább királyi vadászatok és barommert emezek területe együtt csak 167 3 4 tenyésztés helye volt, mint társadalmilag
mföld.
szövetkezett emberek lakhelye.
Ezen tetemes területből a lapály, mely
Eszerint a huszti egyház építési ideje
csaknem egészen a Tiszamentére szorítkozik, sem tehető a szigetinél fölebb, mely mind
(Bocsk,- Huszt 7% mföld) csak 17 D mföld Henszlmann, mind Szilágyi István által a
a többi 160 hegyvidék.
XII. és XIII. századra tétetik. Ez, a sekrestye
A mi ezen terület mivelési felosztását utánépitéséből s a szigetinek frescóképeiböl
illeti, használtatik :
következtetve, előbb görög-katholikusoké
mint szántóföld . .
5 % mfld.
volt, s csak később ment át a lakossággal
„ kaszáló . . . 17
„
együtt a mai kath. egyházhoz.
„ legelő
. . . 29% „
Nevezetes azonban, hogy már 1523-ban,
„ erdő . . . . 124 mfld. *)
tehát öt évvel Luther föllépése után, már az
A fennmaradt területet a városok, falvak, egész huszti magyar lakosság reformált hitre
tért. az akkori plébános huszti Lovász Tamás
utak, vizek, stb. foglalják el.
E rövid Összeállítás is mutatja, hogy a vezérlete és hatása következtében. így a
Tisza bölcsőjének felvirágzása csupán gyár, Lásd Szólóssy Balázs „Máramarosmegye viszonyaiipar és barom-tenyésztés utján eszközöltető; nak ismertetése."
Pest 1856.
a
•) Közelebbi katastrália munkálatok alapján. P. Se. K.
*• Lásd Weuczel G. „Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez" 1857.
husztit bátran számithatjuk Magyarország
legrégibb ref. egyházai közé.
E történet valóságát bizonyítja egy vers,
mely 1773-ban kél s melyet az egyház nagy
kegyelettel üveg alatt őriz. E versezet eleje
igy hangzik :
„Már két-száz esztendő s harmadiknak fele
Az idő jártával lassankint elteié.
Mióta e templom birtokunkba kelé,
Sokszor vig napja volt, többször komor tele.
Ezer-hat-száz hurmincz-nyolczban hogy irának,
Volt oly buzgósága gróf Bethlen Istvánnak,
Hogy költsége által megujittatának
Ebbe mindenek, mert romlásba valának" stb.
A csengetyüé : H. ref. E. cs. (a huszti
dalmaknak, melyeket Bethlen Gábor (1616),
I. Rákóczy György (1644), Lónyai Anna ref. ecclesia csináltatta) Anno Dni 1740.
Az egyház szép és becses szent edényekKemény Jánosné (1661), s Apaffy Mihály
(1670) megerősítettek s melyet a leopoldi nek van birtokában.*)
(Folytatása
kötlevél is teljes érvényében hagyott.
A néphite és a közvélemény azt tartotta,
I. Napóleon végnapjai.
hogy ha az ily elfoglalandó egyházba a keresztet szép szerivel egyszer bevihetik, az
De Norvins f i anczia iró igen szépen adja
azontúl visszafoglalhatlanul az elfoglalóké. elő e nagy férfiú végperczeit, egyszerű,
Ez aztán sok tréfás esetre adott alkalmat. rövid, de azért igen érdekes leírásában, és
Volt reá eset, mint p. Zilahon, hol a tiszte- mintegy nem engedi látnunk, hogy Napóletesné asszony laskanyujtója mentette meg leon halálos ágyon van.
az egyházat, ki a kulcsért nyúló tiszt karját
Nemcsak egyszerű elbeszélés az, a mit
a kezében levő konyhaeszközzel szerencsésen ott olvasunk, hanem egy nagy, szomorú és
elbénitván, mig az jajgatott, kiszaladt s a ünnepélyes történeti esemény, mely előtharangot félreverette. Ilyen volt a pataki tünk foly le.
elfoglalás stb.
/
Innen merítettük a következő részleA huszti egyházat előbb bizonyos Hoffen- teket.
#
mayer provisor és Langer fiskális akarták
*
*
csel által kézre keríteni „de nagy szégyennel
Szomorú jóslatokkal kezdődött az 1821.
tértek vissza.11 1771-ben gr. Grassalkovics A.
év . . . Napóleon perczei meg vannak számkamarai elnök meghagyta akkori szigeti adlálva, napról napra roszabbul van! Fél lábáministrator Rudnyánszky Farkasnak, hogy
val már sirja szélén áll, s ö mégis Európa
a huszti egyházat a retormatusoktól elvegye
ügyeivel, gondjaival foglalkozik, és saját
s a máig is meglevő magtárat adja cserébe
jövőjéről ábrándozik; ugy beszél még most
oratóriumnak.
is Olaszországról, mint kinek még nagy és
Rudnyánszky*) előbb ajánlatot tett, de igazságos jogai vannak ahhoz, és bánatos
midőn arra tagadó választ kapott volna, fe- szivvei sajnálkozik azon, hogy nem juthatott
les számú kamarai jobbágyságot parancsol- a félsziget egyedüli és független birtokába,
ván be, erőszakkal akart az egyházba betörni. melyen fia uralkodandott volna.
A hivek azonban az egyházkeritésbe voFebruár havában Szent-Ilona szigete
nultak s kinyilatkoztatták : „hogy az erösza- felett egy baljóslatú üstökös mutatkozott;
kot erőszakkal fogják visszaverni és a tem- Napóleon azonnal Július Caesarra emlékeplomot vér'ők ontásával is megoltalmazzák." zett * * ) , és abban saját közel halálának hirDe ez sem használt. Már közeledett az nökét vélte láthatni. Mindazok, kik környeostromló néptömeg, midőn a kerítés tetejé- zetét képezték, siettek öt e tüneményről
ről megszólalt az egyház akkori egyik gond- értesíteni, egyedül egy testőrtiszt hallgatott,
noka Majos István s ruthén nyelven — mert és ehhez fordulva, megható hangon monda
ezen nemzetiséghez tartóztak az ostromlók Napóleon:
— szivreható beszédet intézett az ellen„Ön értett meg engem, egyedül ön,!':
félhez.
Már rég időtől fogva abban a meggyőElmoadá, hogy gondolják meg, miszerint
ződésben
élt, hogy a szent-ilonai éghajlatot
az „Isten házát ostromolják; hogy a reformáel
nem
birja,
hogy ez okozza majd halálát.
tusok az ö vallásukat sohasem háborgatták;
És
ez
volt
környezetének
meggyőződése is.
hogy az Isten nem fogja büntt tlenül hagyni
Már
márczius
17-én
azt
irta
gróf Montholon
ha sz. egyházára fegyverrel törnek stb.
is
Borghése
***)
herczegnönek
: „hogy NapóA beszédnek oly hatása lett, hogyaföldleonnak
már
több
év
óta
tartó
májbetegnépe vállára vette kaszáját, vasvilláját s
sége,
mely
különösen
Szent-Ilona
szigetén
minden adminisztrátori parancs és fenyegeveszedelmes,
sőt
halálossá
is
válhatik,
már
tés daczára szépen haza széledéit; a kamarai
két
hónap
óta
oly
megdöbbentő
előmenetelt
tisztek magukra maradtak a téren, honnan
tett, hogy segély nélkül már szobáiban sem
szégyenkezve vonultuk vissza.
képes járni. „És," — tévé hozzá a gróf:
Aztán egy küldöttség ment fel a király„a májbetegbeghez még egy másik betegség
nőhöz Bécsbe, Nagyidai Ferencz és Mészáros
is járult, mely e szigeten épen oly veszedelAndrás személyökben, kik nemcsak a zaklames. — Bélrészei vannak súlyosan megtátás alóli felmentetést, de a kijavithatási jomadva." . . . .
got is megnyerték.
Bertrand gróf pedig septemberben 3ord
Egy ujabban támasztott per folytán
Liverpoolhoz
f) intézett levelében kéri,
1780-ban II. Jó/sef császár keményen meghogy
engedjék
meg a császárnak az éghajlat
hagyta, hogy az egyház, jogos birtokaiban,
változtatását, és egyúttal az ásványos vizek
többé semmi szin alatt ne háborittassék.
szükségességéről beszél. De Sir' Hudson
Boldogok mi, hogy e sötét korszakra
Lowe kormányzó vonakodott e levelet elmosolyogva tekinthetünk vissza !
küldeni kormányának, egészen alaptalan és
Az egyház a szigeti ó-német mintára kéhiábavaló okokból; igy történt, hogy a császült csekély terjedelmű épület, melyhez
szár minden segedelem nélkül volt kénytegóth sanctuarium s később sekrestye van
len e borzasztó s kietlen sziklák között kiragasztva.
múlni Halálküzdelmét rendkívülinek s megHegyes tornya köréből a négy kis fiók hatónak mondják.
csak 1861-ben távolittatott el.
A fennebb emiitett nap, — midőn MontUgyanez évben 8 változatú orgona kéholon
tábornok Borghése hgsnőnek irt, —
szíttetett s a belbutorzat kicsinosittatott.
Tömör tornyában két harangja és egy volt az a végzetteljes idő, hogy megkezdődött ama válság, mely Napóleont két hónap
csengetyüje van.
múlva sirba vitte.
A nagyobb harang körirata : Glória sit
,.Ime itt van!" — monda mártius
soli qui regit Astra Deo Anno Dni 1587.
A kis harangé: „Kokiniesdi (kökényesdi)
•) Ez adatok nagyrészének megszerezhetését huszti
Demet. Iladnagiságában s Beregi István bí- lelkész nt. Bikky Ferencz urnák köszönöm, ki egy sokkal
róságában 1683 Huszt városa öntette ez ha- teljesebb monographia kiadására kdszül. Sz. K.
**) Július Caesar halálakor is mutatkozott egy üstökös.
rangot "
Hajdan, sőt még a középkorban is, nagy szerencsétlenig
Ezen versecskéböl nemcsak a fentebbi
tanúságot, de azon történeti adatot is merítjük, hogy Bethlen István, a nagy fejedelem
Gábor testvére, ki I. Rákóczy György fellépte óta Husztra vonult vala, a többekxközött a huszti ref. egyháznak is hatalmas és
bőkezű pártfogója volt.
E lelkes pártfogás, melynek egyházaink
és iskoláink fennállásukat, gyakran lételöket
köszönhetik, ezen időben átalános divat volt.
Az egyház világi főurai a pénzzel, jószággal és anyagokkal való segítségben magukat idegenek által felülmulatni nem engedték volna; a földesurnők és kisasszonyok
pedig édes kötelességüknek ismerték pompás
szőnyegeket himzeni s arany, ezüst edényeket szerezni az Urnák asztalára.
Mai világban — fájdalom — vannak
utódok, kik azt hiszik, hogy az atyáik után
örökölt jószággal, semmi ilyes kötelességet
nem örököltek!
A huszti egyház jövedelmét, — mely
minden időben annyira tekintélyes volt,
hogy e hely lelkészi állomásán legjelesebb
reformált lelkészeinket szemléljük — főként
egy régi, még 1479-ben Urmezei János és
Vikárius Margit által tett adományozás teszi, mely a közelfekvő Lipcse és Herincse
nevű falvakban létező birtokrészböl állott s
mely akkori plébános Presbyter Péter alatt
ment át az egyház birtokába.
E tekintélyes birtok s a jó móddal épült
egyház a későbbi szomorú időkben nevezetes Éris-almává vált másokra és paradicsomává a szegény ref. egyházra nézve.
Tudva van, hogy már a reformatio első
éveiben a legélesebb kérdés az újított és
ó egyház között az volt, ha joggal birja-e
valamely protestáns egyház azon javadalmakat, épületeket stb. melyek annak mint egykori katholikusnakadományoztattak? A katholikusok a „salvo jure ecclesiastico"-ra, a
reformáltak az „accessorium sequitur principale" elvére hivatkoztak.
A harmincz éves háború, melyben Erdély
fejedelmei Bethlen Gábor és I. Rákóczy
György oly nevezetes résztvettek, a magyar,
de különösen az erdélyi reformált híveknek
nevezetes előnyöket vivott ki a bécsi és linczi
béke alapján.
Több mint másfél század telt el s bár
egyes visszaélések voltak, Erdélyt és annak
részeit, hova Máramaros is tartozott, a megerősített jogokban háborgatni senkinek sem
jutott eszébe.
Ismeretes körülmény, hogy Mária Terézia királynőnk élete hanyatlatán pietismusra
kezdett hajolni; annyira, hogy halálát is
hosszas kriptái imája okozá.
Némely udvari hízelgők, kik a királynő
kegyébe jutásra az utat alkalmatosnak látták, a reformált hrtüeken elkövetett erőszakossággal akartak felkapni az uborka-fára;
s alig van korszak — Erdély s az egykori
„Részek" történetében, midőn több egyház*) Más adat szerint, mely azonban kevésbbé látszik
elfoglalási kísérlet tétetett volna.
hitelesn>k azon administrator neve, ki a c erébe ajánlott
magtár kulcsát Majos Is ván uram hóna alá dugulta, KrunIly kísértésnek volt kitéve a huszti •pir
lett volna. Az is lehet, hogy a szigeti administrator
templom is több izben, daczára azon szaba- Rudnyánszky volt s a huszti Kruspér. — ó>. K.
előhírnökének tartották az üstökös megjelenését. — Z.
***) Bonaparte Paulina, Leclerc tábornok özvegye,
Borghése Camill herczegbez ment másodszor nőül. Meghalt Florenczben, május 9-én 1832 — Z.
f) Angolország akkori első minisztere. — Z.
Í
ti
337
336
midőn mellét Antomarchi •) orvosnak mu- — Tagadhatlan, hogy a növények miveléeére leggyakrabban a véletlen játéka vezette az emberetatá, ki neki egy üveg orvosságot adott.
ket,
ösztönszerüleg keresvén az anyagot, mely
„Oh nem! az nem betegség!" kiált fel
szükségeik
fedezésére alkalmas vala : az emberiNapóleon — az az erő, a mi fojtogat; az, az ség elválhatlan
kísérői lőnek Flóra nemesebb szüélet, a mely tönkre tesz!" . . . Azután egy löttei, melyeknek mívelése által a művelődés alapja
ablakhoz menve, az ég nézésébe merült el. szükségkép megvettetett. E szempontból érdekes
„Mártius 17-ke!" — monda—„épen ezen ismerni a művelt növények történetét. — Ezúttal
a napon, ezelőtt hat évvel, Elba szigetről jőve a szőlő ókori történetére vonatkozó adatokat soAuxerreben voltam; akkor felhős volt az ég. roljuk elő.
I.
— Ah! ha ama felhőket láthatnám, meggyógyulva erezném magamat." — Azután
A szölö (bortermő szőlő, vitis vinifera L.)
megragadta orvosa kezét és mellére illeszt- eredeti hazájának fölfedezése iránt sok toll foglalvén, monda :„Egy mészáros kése az, melyet kozott. — Epiphanius előadja azon mondát, mely
nekem ide tettek és beletörték azt sajgó se- szerint Sabaoth (Jaldabaoth) ördög — az égből
történt kivettetése után — a föld iránt kigyó
bembe."
alakjában szerelemre gyuladván, ezzel nemzé a
Napóleon végnapjai oly nagyok valának, a szőlőt. Ezért volna e növénynek kúszó s kacsaimint életének legdicsőbb eseményei.
nál fogva kapaszkodó tulajdona, valamint magvaiHaláláról már bizonyos lévén, szomo- nak — méregcseppként — gömbölyded, hegyben
rúan, vagy inkább szánalommal mosolygott végződő alakja. Innen ered — e monda szerint
— ingerlő hatása s magának a kígyónak is kedves
mindazokra, kik őt e meggyőződésében ipar- itala.
(Plin. hist. n. 1. X. c. 93.)
kodtak megingatni. „És kivánhatja-e ön,
Biztosabb kútfőül szolgál vizsgálódásainkban
hogy tovább is éljek?-' igy szóla Munckho- szent könyvünk. Ennek azon állitása, hogy Noé
use angol tiszthez, mialatt az ágya melletti (1. Móz. 9., 20., 21.) a szőlőtenyésztést űzte vala,
csengetyü zsinórját kettévágta, mintegy je- azt Iái szik mutatni, mikép mivelése Arméniából
léül annak,
hogy semmi
segélyre többé szüksége
nincs. „Semmiféle gyógyszer sem képes t ö b b é
ggygy
tani — folytatá — de halálom üdvös
balzsam lesz
ellenségeimnek. — Óhajtottam volna
még viszontlátni feleségemet és fiamat. De legyen meg az
Isten akarata!" Ezután
Szokrateshez
méltó komoly
b ö 1 c seséggel
hozzá tévé :
„Nincs is semmi borzasztó
a halálban!"
—A legutolsó
3 hét a l a t t
már mindenütt hü kisérőm volt a halál, és most már oda jutottam, hogy minden perczben — örökre diadalmaskodhatik felettem."
Más alkalomkor ismét igy szóla : „Nem
eleget kinoztak meg ama szörnyetegek? **)
Ha főbe lövettek volna, legalább katonához
illően haltam volna meg! Több hálátlanom
volt, mint Augusztusnak, miért nem vagyok
oly helyzetben, hogy megbocsáthatnék neA Napóleon számára épittetni kezdett
uj lakház már már készen állott, azonban
erről csak azt monda, hogy : „jó lesz az
nekem sirnak" és csakugyan azon uj háztól
voltak kénytelenek köveket hozni, hogy
Napóleon sirját megépíthessék.
Z. G.
A szőlő története.
A huszti ref. egyház.
került, honnan Noé utódai a vizözön után szétterjedtek, még pedig Sem kelet, Jáphet nyugat, s
Chám dél felé, magukkal vivén a szőlőmivelés ismeretét. Margianáról (Armenia) Strabo (1. I I . p.
129) megjegyzi, mikép ez a természet minden
adományában bővelkedik, de főleg u roppant sok
fanagyságu s gazdag fürtü szőlőt magasztalja.
Carmania is szerinte szőlőben gazdag volt, s emliti, hogy nevét is (carma a chaldoknál = szőlő)
innen vette. Kánaánban a zsidók odaköltözése előtt
a szőlőhegyeken rég miveltetett. (4. Móz. 21., 22.)
Melchisedek, az öreg jeruzsálemi király, Sodorna
fejedelmének legyőzése után hazatérvén, Ábrahám
elébe kenyeret és bort vitt. (1. Mózes. 14., 18.)
Négy század alatt (Noétól Ábrahámig) a
szőlőtenyésztés Arméniából Palaestinába *) terjedt el. Ezt illetőleg Mózes különféle törvényt
alkotott. Ezek annál nevezetesbek, mivel elsők,
melyek a nomádnép birtokjogait meghatározzák s
szerintök szabad volt ugyan az idegennek szomjoltásul néhány fürtöt lemetszeni, de már tiltva
Az emberiség művelődésének törtenelme szo•) A szőlő itt (d' Arvieux szerint, fanagyságu, melyrosan összefügg a művelt növények történetével. nek törzse l'/s' átm. Lombozata 150 D ' területet árnyal
be. Egy ily tó évszázadokon át eláll. Nagy levelei majd*) Orvosa volt ez, ki Napóleont halála után rögtön nem egész éven át zöldéinek. Virágainak kellemes illata
lemintázta, s magával vitte Parisba. Ez után készültek a félévig eltart, mert a szorgalmasan ápolt tő márt. elejétől
Ugjobb szobrok.
júliusig virágzik, s jun.-tól decz.-ig már érett fürtöket hoz.
**) Az angolokat értette alatta, kiket mindig ehhez Fürtjei 10, sót 20 fontosak (4. Móz 13., 14) bogyói szilIUMOBIŐ nevezettel emlegetett.
vanagyaáguak. — F. J.
volt a lehullott bogyókat fölszedni. E törvény
egyenesen meghagyja, hogy szüretkor az idegeneknek és szegényeknek böngészni való hagyassék. — A héberek azonban nemcsak ismerték korábban a szőlőtenyésztest, (Ézs. 5.) hanem a borkészítés és eltartás módját is (Jób 24, 11. — Jeremiás 48, 11. — 1. Sám. 16., 1. — 1. Kir. 1., 39.)
A legjobb szőlőfajok Coelesyriában Eskol völgyében miveltettek. A Kánaán kikémlésére küldöttek (4. Moz. 14.. 25) innen Mózeshez egy fürtöt
rúdon vittek, nem ugyan súlya miatt, mint
inkább hogy épen bemutathassak. — A szüret
septembertől novemberig tartott egész ünnepélylyel. A fürtök dal és vigalom közben metszettek le, — a must tömlőkbe (Jób 32, 19. —
Jozs. 9, 4.) vagy agyagkorsókba (2. Kir. 4., 10.
— 2. Zsolt. 9.) keleti szokás szerint szüretett s
részint forrni hagyatott, részint szörppé főzetett.
Fűszerek által a bort erősbbé s izesebbé tenni
igyekeztek. — Hogy az aszuszőlő (malozsa) készitése a hébereknél szokásban volt, bizonyítja
Abigail példája (1. Sám. 25, 18.), ki egyéb ajándokai közt két tömlő bort és 100 kötés aszuszőlőt is vitt Dávid elé. Sőt időnkben is a damaszkusi nevezetes kereskedelmi czikk. — A nomádélet bekövetkeztével később a szőlő mivelése
elhanyagoltatván, sok helyt e növény elfajult.
eos, Osiris) mythosa. E néven főkép három emlittetik. (Diodorus I I I . c. 68. 70. 71.) Az első Nysában (India) fólnevekedvén, már gyermekkorában az ott *) szabadon termő szőlő bogyóit részint későbbi használatra megszáraztá, részint
azokból nedvet facsart, majd ismét a tőket s a gyümölcsfákat tisztogatás s átültetgetés által ápolás
alá vévé. Ezen tetteért kapta Dia (Diós, s bölcső helyéről aztán Dionysos) nevét. S miután a Saturnus által atyjától Ammontól elfoglalt Lybia tartományát Minerva segélyével a maga részére vissza,
s Aegyptust Jupiter számára elfoglalta, mindenütt
a szőlő tenyésztésére szoktatá az embereket, miáltal halhatlan] dicsőséget nyert. A merre járt, mindenütt hódoltak neki s isteni tiszteletben részesiték őt. Azokat pedig, kik a szőlőt akarata ellenére
hidegebb tájakra (pl. a mai Észak-Németország
rónáira) ültetni merészelték, azzal bünteté meg,
hogy adományát savanyu képpel voltak kénytelenek élvezni. A második Bacchus hasonló tetteket
vitt végbe s az orgia (farsang) ünnepet szerzé. —
A harmadik (Diód. I I I . c. 64. 65.) thabaei születésű, Jupiter és Semele Cadmus leányának fia
volt, és az arab (!) Nysában Nymphák által neveltetett föl (Ovid metam. IV. f. 12.). Ez is hasonló
tettekről lőn ismeretessé s mint az emberiség jó-
non Maronaeum ex Thracia, non Chium ex La
cuna, non insulare ex Icarea, sed haec omnia vini
genera a se esse propagata, et primum ejus matrem
apud se esse natam." — Mindamellett a phoeniciaiak borukat többnyire Chios, Tenedos és Mitylene szigetekről nyerték.
Visszatérvén Görögországra, látjuk, hogy
Cekrops korában még ismeretlen volt a bor Attikában, mert az áldozathoz vizet vőn, de már a
trójai háború idejében használtatott s Homer korában (Odyss. III. 220.) a szőlőmivelés egész
Kisázsiában s azAegei tenger szigetein virágzott.
Alkintus kertében a szőlőfiirtök édes bort adtak,
s Achilles pajzsán a szüret jelképei valának. —
Görögország talaja különben alkalmas volt tenyésztésére. Borai közt legjelesb volt a maroni
(Zante szigetén) és pramnei (Ikarus szigetén) s
később a chiosi, lesbosi (metallino), kosi, samosi
és rhodosi. Már Hotnér korában tudták a görögök a bort sokáig eltartani, mert mondja (Odyes.
III. 390—392.)
Erre az ősz teli tőlté a jövevények edényét
A tizenegy éves finom tüzű s balzsami borral.
Görögországban sok bor termeltetvén s kevés vitetvén ki, olcsó volt. Attikában egy metretes (mintegy 36 itcze) 4 drachmába (m. e.
vét is, kinek agyonlövetéaét képünkön ábrázolva látja az olvasó.
Padlevski Zsigmond gazdag, régi lengyel család sarjadéka, s Zapolskának, ama
híres lengyel honleánynak unokája volt, a ki
az 1831-iki forradalomban három vitéz fiával a hősiesség csoda tetteit művelte. Ukrainában született, a kiewi egyetemben tanult,
s katonai pályára lépve, az orosz testörseregben századosságig küzdötte föl magát.
Majd Olaszországban, Cuneoban a lengyel
tüzéri iskolában tanárságot vállalt, leginkább azért, hogy a külföldön élő lengyel
menekültekkel közelebb érintkezésbe s öszszeköttetésbe jöjön. A múlt évi mozgalmak
alkalmával azonban visszatért Varsóba, s a
lengyel titkos nemzeti kormánynak egyik
legtevékenyebb tagja lett.
A mint ez év január havában az embertelen orosz ujonczozás elől a lengyel ifjúság
elhagyta Varsót, az alig 26 éves, de ritka
tehetségű Padlevski Zsigmond állott a kis-
Egyiptom különböző vidékein is tenyésztetett. Már József története
emlit szőlőfürtöket. S ha *
pohárnok esete
épen nem is bizonyitaná.hogy
itt a b o r t ismerték — bár
ez ugy magyarázható, mintha
a szőlő nedve
frissében édes
italul használtatott — az első
király, ki valódi bort ivott,
Psammitich
volt. Az egyiptomiak sírboltjaiban t a l á l t
falfestmények
azt mutatják,
hogy itt a szőlőtőket öntözni
k e l l e t t , mert
azok a Nil kiáradásain felül
voltak ültetve.
A fürtöket itt
r e n d e s e n kádakban lábbal
taposták s a
kinyomott nedy
nagy korsókba
szüretett. —
Egyiptom bor a i t illetőleg
Athenaeus a
koptosi könnyű borokat, Strabo, az arsinsei, mások aMendes vidékieket emiitik. A Földközi tenger
partján szintén bort termeltek. Horatius mondja,
hogy Cleopatra a Mareotis-vidék szőlőnedvét pazarlá. Napjainkban is a tengerparton kitűnő jóságu fürtök találhatók.
II.
~" Legvalószínűbb, hogy a szőlő eredetileg a
Fekete és Káspi tenger közti vidékről került s
ezzel Noe története is kiegyeztethetőnek látszik.
Mingrelia és Imirethi erdeinek királya a szőlő,
mely ott 3—6' vastagságot ér el átmérőjében s a
legmagasb fák csúcsáig emelkedik, azokat körülövezvén, egymással összeköti. Innen a kaukazi
fajnak emez őshelyéről vándorolt Kisázsiába s tovább nyugat felé Európa déli részeiben elterjedt.
Görögországba különböző időben hozatott*
így Kadmus Boeotiába, a thraciai Eumolpu*
Athénbe (Plin. "VII. 57.), — maj'd Pelops a görög félszigetre, Oresteus Deucalion fia Aeoliába
hozta. Érdekes e tekintetből Bacchus *) (Diony•) Az ókor irói Bacchus személye iránt egészen tisztában nincsenek Cicero (de nat. deor. 1. III.) szerint több
ily nevüek éltek, sőt közölök ötöt maga is megnevez, mig
Arnobius egy személynek mondja; ellenben egy névtele*
régi görög anthologia (I. 38. ep. II.) 96 nevét számlálja
elő. Diodorus (1. III. 62.) pedig c*ak is mythosi egyénnek
tartja — F. J.
A lengyel csatatérről : Padlevski
tevője magasztaltatik. — E mondát némelyek a
flzentirásból akarják kimagyarázni, s Bacchus
tetteit Móseséivel azonosítják.
A szőlőnek eredeti hazájából lett elterjedéséről irja Athenaeus (XV. 5.), mikép Görögországba a Veres tenger mellékéről Bacchus vitte
volna be. A tyruaiak (Bochartus szerint Geogr.
aacr. P. I I . 1. 1. c. 18.) mondják, hogy nálok egy
pásztort tanitott meg Bacchus a szőlőmivelésére,
bort adván neki, hogy lakába fogadja. S midőn a
pásztor kérdé : hol vette az édes vért ? feleié : ez
a szőlő, vére. Minthogy pedig a sz. Írásban a bor
némely helyen igy neveztetik, azt látszik mutatni,
hogy Palaestinába ismét Phoeniciából ment át a
szőlőmivelés. Legalább a tyruaiak azt tartották,
hogy az egész ismert világon kereskedőik terjesztették el. „Bacchum enim — igy ir Tatius —
Tyrii suum esse existimant, atque Cadmi fabulám
canunt, et de festi origine haec referunt : olim
nusquam fuisse vinum, cum nondum esset apud
ipsos, non nigrum, non odoratum, non Biblinum,
•) Indiában a szőlő nem tenyésztetik. Ha ind mondák éi költemények borról tesznek említést, azalatt pálmabor értendő. A Kambyses Aethyopia királyának küldött
bor még pálmabor volt (Herod. III. 20.), most azonban
^ e r i kitűnő (ihiraai) borokat termel. V. J.
agyonlövetése.
1 ft. 10 kr.) került, gyakran kevesebbe is. A külföldiek drágábbak voltak, igy Sokrates idejében
egy metretes chieri bor egy minába (m. e. 10 ft.)
került.
Persiában a legbecsesb borok Ariana, Margiana, Hyrkania és Baktriánából kerültek. A legfinomabb gyanánt tekintetett a chalyboni, az
egyetlen, mely a persa királyok asztalára kerülhetett.
A borkereskedés s a kivitel igen jelentéktelen volt, részint az edények hiánya, részint a
nehéz karavánszállitás miatt. Később a tengeri kereskedés egyik főczikkét képezte s phoeniciaiak és
görögök által nagy agyagkoriókban Egyiptomba
szállitották.
(F.iyt.táM kovwkezik.)
Fábry J.
Egy lengyel áldozat.
Minden nemzetnek vannak fiai, kik
meggyőzödésökért nem félték (a halált; de
az ujabb és ujabb martyrokban jelenleg
Lengyelország a leggazdagabb.
A lengyel nemzet története e választottak sorába jegyezte Padlevski Zsigmond ne-
ded csoportnak élére ; ő vezette az első fölkelö-csapatot az erdők vadonaiban a Visztulán keresztül; s attól kezdve a lengyel
fölkelésnek egyik első rangú vezére, támasza
lön.
Mennyire tartott tőle az ellenség, mutatja az a körülmény, hogy az oroszok szüntelen halálának hírével bátorították egymást. Padlevski az orosz hadijelentésekben
kilenczszer volt elfogva, s kilenczszer halt
meg.
Sok ütközetben, s vitézül küzdött, de sorsa
nem engedte, hogy hősi csatában, midőn a
a lengyel föld legjobb fiainak vérétől ázott,
mint Épaminondas, a győzelem örömrivalgása közt vérzett volna el. Szerencsétlen
harczban Sandomiers mellett sebet kapott,
s elfogatván, Plockba, kórházba vitték, hogy
később halálitéletet mondjanak fejére.
Alig üdült föl, összeült fölötte a hadi
bíróság, s kimondta a halált; de egyúttal kegyelmet, sőt kitüntetést igért számára, ha
339
orosz szolgálatba lép át, s a fölkelést leverni
segiti. Az ifjú nyugodtan hallgatta halálitéletét, de süket maradt a csábitás szavára.
Inkább meghalt, semmint magát s meggyőződését eladta volna.
Kard helyett mankó volt kezében,midőn
a halállal szembe nézett. A hir s dicsőség
templomába mankóval is följuthatni!
Az elitéltet orosz fegyveresek vették körül, csak a távolból nézett felé csüggeteg
arczczal egy-egy honfitársa, az is könyeket
törült szeméből. De Padlevski nyugodtan
nézte a halált. Sokáig, több mint egy óráig
kellett várnia, s látni, amint sírját ássák. A
sir szelére állt; azután a lelkész biztató szavát a vezényszó váltotta föl; — az első lövések csak lábát zúzták össze, s az ifjú hős
még élve rogyott sirjába, hol csak uj lövések
után halt meg.
Június 14-én a fölkelő nap első sugara,
s a fölkelö-vezér, Padlevski vére egyszerre
pirult a földön. Ezt fekete föld, amazt fekete
felleg takarta be, hogy ismét éj legyen a
már hajnalodó Lengyelország fölött.
**
keny ablakokon semikép be nem tolhatván, szekéroldalakból rögtönzött állványokon kellé a sulyegyent_fenntartanom) azt megfejtenem nem sikerült.
Épen midőn a Bánfy-család megforditott, nagyon koptatott, irás nélküli márvány sirkövét
vizsgáltam, felhftt Hencz Antal mérnök, épitéez
útitársam a padlásra, hol ő a templom fedezése
minőségét tanulmányozgatta.
Kimondhatlan volt örömöm, midőn a gerendákon átmászva, a ropogó cserépzsindelyen keresztül hatolva, a galambfészkek szemetje, halmai
és a szárnyas egerek hulladékainak bűze közt a
fedélablakok átellenében terjedt félhomályban
két sor egymás felett álló, mondatot, keretek által
elválasztott festmény közt találtam.
Ezen festmények felértek valaha a románkoru
templom lapos mennyezetéig — a beboltozás alkalmával pedig, minthogy a hevederek az alsó képek közepein nyugszanak, — a felső sor majdnem
sértelenül megmaradt.
Elkezdem a vizsgálatot az északi falnak a
szentély felé eső részén — mert hátsó része, ugylátszik, már kezdettől fogva be volt meszelve —
mindenféle jelenetet láttam, melyet, minthogy az
elkoptatott, letördelt, bemázolt f'elirásokat semmiképen nem tudtam elolvasni, ó testamentomi történetek előállításainak tartottam ; de midőn a diadaliv fölötti szelvényben keresztyén templomot
az oltáron álló szentekkel, infulás főpapokat és
a térdeplő királyt ezen felirással láttam :
Végre csak azt mondom, hogy & veleméri képek
a kivitelben, rajzban és alkalmasb helyeztetésüknél fogva, a turnicseiek pedig nemzeti szempontból
tekintve érdekesebbek; — azonban nem szabad
felednünk, hogy mindakettő magyarhoni mű —
és hogy még talán sikerülend más búvárnak, ki
nálamnál kevesebbé izgatott lesz, s kinek nem
kellend annyira haza sietni, mint nekem — a festő
nevét is fölfedezni!
Még egy elkésett okoskodás.
II.
Szerk! Igenis: Szerk!
ö n kegyetlenül gazdálkodik; múlt levelemből is kiolt egy csomó szép frázist; jól van, ne
mondja, hogy nem okultam, ma már én is gazdálkodom, s mindjárt ön megszólításánál kezdem; a
„kedves" meg az ,,ur'- úgyis — subintelligitur;
de még cziméből is elcsípem a nagyját, (ne ijedjen
meg, azért még nem leszek szócsintanár) be kell
érnie az egyszerű ,,szerk"-kel. A gazdálkodás
most országos jelszó; vajha mindenki hódolna
neki és pedig főleg ott, a hol még van, hogy jusson oda, a hol már nincs — mit gazdálkodni.
De hát miből s miképen? Hol kezdjük meg a
takarékosságot ?
Eszembe jut egy tanulságos eset, a mi ezelőtt
vagy 6 — 7 évvel történt ugyan, de mivel akkor,
ugylátszik, kevesen értettek belőle, emlékezetbe
Archaeologiai levél Zalamegyéből.
coronací. ? et btin lafctelft9 m l>etcc' • ? hozni, ha késő is — de talán nem haszontalan
a túlsó oldalon pedig a csatázó magyar sereget „okoskodás."
Ipolyi Arnoldnak Rómer £ lórit.
ezen világos szavakkal :
Rotschild, és pedig a legrothschildebb RotII.
schild,
mi ügyben, már el is feledém, Bécsből pár
. . . . . . . et vemvunt & p'liabant cu bto rege
A turnicsei falfestmények.
napra Pestre is lerándult. A gőzösön ebéd végéfi.al>tfíao, i u q" Saíomo vip evafit, t>, R multivel sokáig czivódott a pinczérrel, a ki valószinüGaudhm Testrum sít plenum.
leg jónak látta számtételeit a Rotschild névhez
Bellatincz, ang. 30-án.
pet'terunt.
Még élénken éreztem a veleméri falfestmé- szemügyre vettem, visszatértem az első képekhez, arányosan megtriplakrétázni. Rotschild nem rösnyek fölötti örömömet, midőn egy álmatlan, vagy melyeken már most a vörös szentfényü királyra tellette végig vizsgálni a számlát, tételenkint reinkább a régiségek által fokozott képzelődésem életének többféle momentumaiban ráismertem és ducálni, mire a pinezér oly savanyu képet vámámorában töltött éj után Túrnicséba értünk. az idő rövidsége, a világosság kedvezőtlensége, gott, hogy kevésben múlt, miszerint valamelyik
Vágtattunk a templom elé, és boszonkodánk, hogy az épités alatt történt sértések és későbbi száza- bőkezű hazánkfia rá nem rivallott a pénzkirályra :
rászedtek azon hirrel, miszerint itt is a szentély- dok óta elmulasztott fenntartása miatt sokat szen- hagyja el az ur azt a csekélységet,majd kifizetem
ben falfestményeket találunk. — A templom hom- vedett festmények mind ezen mostohaság daczára én az egészet. — De még ez mind semmi. Este a
lokzata és oldalai semmi régit nem mutattak, s nemzeti művészetünk egyik ritkább, történetileg világhíres bankár a színién világhíres Komló-ba
igy magába a városkába siettünk, hogy az ottani nagybecsü, ruházatunkra nézve pedig legjelenté- ment vacsoráim. Egyik ott muzsikáló nemzeti legnépszerűbb népzenetársaságunk, azt sem tudva,
torony árnyékában a keresett kincset feltaláljuk. kenyebb műkincsnek tartottam.
melyik lábára álljon — a rege szerint — legjobbNéhány perez múlva egy egészen uj kápolna
Nem akarom a Geiger által componált, ma- nak találta, féllábon állva venni körül a gazdagelőtt álltunk, mely a díszes lelkészlak mellett gyar őskorbeli ismeretes képek becsét kisebbíteni, ság mai csodáját, és húzták szegények szünet
emelkedik. Esperes és a segédlelkész urak Bago- sem Vizkelety, Molnár, Kovács, Orlay s egyéb nélkül, a hogy Isten tudniok engedte, a legjaványán voltak vásáron, a cselédség az én tót nyel- történelmi festészeink érdemeit eltagadni — sőt ból, körülbelől két óra hossza1. Rotschild tudtul
vemet nem érté, bár én az övék értelmét kissé sej- örömmel néztem mindazon törekvéseket, melyek adatta nekik, hogy csak muzsikáljanak az egész
ditettem. Ezen bajból legnagyobb «zivélyeséggel nemzeti műemlékek, sírkövek, szobrok, faragvá- közönségnek, azokkal együtt kivan ő is adakozni.
kisegített egy csáktornyai kereskedő, ki, minthogy nyok, érmek vagy czitnerek komoly tanulmányo- Hanem azért barna zenészeink fehér szemei toelőfogatot a szomszéd vásár miatt kapni épen le- zásai után készültek — azonban alig hiszem, hogy vább is csak a nagy pénzhatalmasságon csüggtek,
hetetlen volt, eaját lovait bocsátá rendelkezé- léteznének, nemzeti festmények azon korból, me- mint a katonáké, a szemlét tartó tábornokon, tiszlyeken annyi változatosság, oly hű előállítással teletből. Végre Rotschild szedkelőzik, a primás
sünk alá.
Elindultunk tehát Bellatincz felé, de a tem- találtatnék, s melyek művészeink tanulmányozásit, tányérral körútra indul, s Rotschildhoz is járul
plom elé érvén, le nem győzhettem kíváncsiságo- az eddig ismertek közöl, jobban megérdemelnék, fenndobogó kebellel. És Rotschild — szemek és
mint azon falfestmények, melyekről itt szólok.
mat és keleti oldalát megtekintem.
fülek, csend, figyelem! — ad a tányérba 1 —
A tatár üldözése, a koronázás, a csata, a mondd : egy forintot! A primás nem akar hinni
Feltűnt a sokoldalú hajdan kerek alpilléres
szemeinek, mutogatja minden vendégnek, a kit
oltárfülke — melybe később csucsivű ablak vá- nagyváradi templom alapitása :
még józannak látott, de a vendégek sem akarnak
gatott. Küldtem a tanító után és a nemrég be•&tc Ivat' lafcíjla' eíúftcauít ecclam ' T | incf hinni szemeiknek, s csak idő múlva, midőn az
meszelt góthboltozatu nagy oltár mögötii részibi>e
requtefcit •••
egyest sehol sem akarták elvenni ezresbe, kezdték
ben régi falfestmények némi nyomait találtnm.
Ezen művészeti maradványok egyedül az oltár és egy irás nélküli jelenetben : góth boltozat elhinni, hogy az nem káprázat, nem fallatio optica,
nagyságának, és igy annak köszönhetik megmenté- alatt szakállas szentfényü ember áld egy görbe hanem igen is száraz prózai való.
söket, hogy igy általa elfedettek!
botot tartó, szintén szentfényü bajusztalan, szaMit gondol szerk? Én azt hiszem, hogy
A festmény elrendelésében a velp.rn.eri mfster kálatlan fiút, ki az öreg felé koronát tart — Rotschild, miután magyarul nem tudott, e tényben
modorára ismertem Z ld vörös szegélyű mnndor- mind oly képek, melyek az élet minden viszo- akart valamit mondani nekünk, egy kis jó tanácsot,
lábnu Krisztus foglaltatik, j<>bb kézzel nld, latin nyait és változatait előtüntetik Előjő a magyar egy kis leczkét abból a tudományból, melyet hogy
módon — baljában nyitott köny\et turt :
és tatár főurak közti különbség — a női ruha, a ő meglehetősen ért, szerénytelenség nélkül hiheti
különféle fegyver, a sajátságos csuklyaforma fő- magáról. Ekkor ugyan lehettek, a kik nem értetfügo
veg a harczosoknál.a bárdok, paizsok, zászlók, ló- ték, de ma már azt hiszem, mindnyájan értjük.
fum
szerszám; a főpapi öltözet, a templomok, paloták
Notabene ennek a Rotschildnek egyik őséről
f
t' me
stb. szerkezete, szóval, itt a festő, az építész, a szól az adoma, mely szerint egy lakomán raja, mint
ruhacsináló, a fegyverkovács, a színházi rendező a zsidók királyára köszöntvén valaki, azt ftlelte rá,
jelmondattal.
Ezen keretet négy térdeplő és repülő angyal többet és biztosabban tanulhat, mint a külföldiek hogy inkább lesz ő a királyok zsidója, mint a zsiábrándos, képzelményes compositiói után.
tartja.
, dók királya.Ugylátszik, hogy aRotschildok fájától
Azért siessünk ezen festményeket mielőbb | az alma nem esik messzire. Harangozó János.
Legérdekesb a többi között térdeplő angyal
magunknak biztosítani — nehogy itt is, mint már
tói tartott fehér tábla, melynek iráaa :
számtalanszor történt, a szomszéd művészek elő#
Qlnno tnt m* C cc
lünk ezt is elragadják, s nekünk egyedül a fájdalEgyveleg.
mas utánnézés maradjon.
új ül a
— (A paszuly egyike a legtáplálóbb eledelek'
Akárki, aki magát jelesebb festőink közöl
fi" in viql'a
ezen munkára hivatva érzi, bizonyos lehet, hogy nek.J 100 font paszuly annyi tápanyaggal Jair,
t£ bte
Azaz
ti>bb heti munkája alatt mind Sz-György-völgyén mint 400 font kenyér, vagy 1600 font burgonya.
A hol a városi, vagy helységi elöljárók, mint p. o.
(Anno domini 1383. Men*e augusti facum fűit a lelkész uraknál, mind Turnicsén az esperes urSzarvason, oly nemeslelküen előre gondoskodnak
nái
legszivélyesb
fogadtatásra
számíthat.
hoc opus in vigilia as^umptionis beaté marié virSzeretném, ha szavaim eredménytelenül el szükséget szenvedőikről, ezt vegyék figyelembe,
ginis, t. i. aug. 14-én.)
— Ung, Bereg Marmaros megyék lakosainak ruEzen érdekes irat utolsó sora, mely alkalma- nem hangzanának, és művészeink ezen nemzeti thén része, gyakran hetekig egyebet nem eszik
Ibamba
való
képekkel
a
magvar
műkedvelő
kösint a festő nevét foglalta magában, kőragaszszii]
sós vízben főtt paszulynál, s e mellett egészséges.
van bevakolva — és minden életveszélyes ipurkoda- zönséget megajándékoznák. Többet érne bizonyoeunk mellett (mert'elég magaságu hágcsót a kes- san sok eredtti semminél!
• i
TÁRHÁZ.
nagy élőfákkal van körülvéve. — A nagy száraz- lakától alig 100 lépésnyire vertek agyon. A Siraságban, hála Istennek mind búzát, mind szénát az cuccu Brazilia legmérgcsebbkigyófajtáinak egyike,
** (Haynald Lajos) erdélyi püspök ő excja a elégségig takaríthattunk, annyival fájdalmasab- s épen azért hozzáférni nagyon nehéz. Harapása
Gyula-Fehérváron általa alapítandó kórház eddigi ban esik most a gazdának, midőn megáll v érés ve- után, mint mondják, a száj, orr és ujjak végeiből
pénzalapját 19000 fttal növelte.
verijtékének omladványa felett, mert a tűz mind vércseppek jönnek ki, s erre következik a bizo** (A pesti föreáltanodában) a beiratások e a maga élelmét és ruházatát, mind barmainak ta- nyos halál. Amint a férfi, aki megölte, a kigyót
hó 28.29 és 30 napjain d.e. 8 — 12 óráig történnek. karmányát megsemmisítette. — Valóban aggaszt előmutatta, mindenki megrémült, mert a néphieA fölvételi vizsgák október 1 napján fognak tar- bennünket a kétes jövendő, hogy mit csináljunk delem azt tartja, hogy párja ott szintén megjeletatni.
annyi éhező emberrel. — Biztosítva egyetlenegy nik. E hit Braziliában átalánosan el van terjedve,
— (A pesti m.k. egyetemi szül-kórodán) a bá- épület sem volt, a nagy romlás után, hallom, egy s bár csupán a túlságos elővigyázat szinét viseli
bászati tanfolyam valamint az újszülöttek s cse- gazda biztosított. — Köszönetemet fejezem ki a magán : később sokszor igaznak bizonyult, s mint
csemők ápolásáróli az előadások october hó 1-én szerencsétlenek nevében, a szomszéd helységeknek, hazánkfia irja, a másik Siracuccu a ház környékén
melyek emberbaráti részvétből mintegy 156 ke- ez alkalommal is csakugyan megjelent.
kezdődnek. A tannyelv magyar és német%
** (Gyilkos merényletek.) Fővárosunkban a
** (A fölállítandó kolozsvári jogakademiánál) nyeret és egyéb élelmiszert küldöttek, s még most
közbiztosságot nem a legkedvezőbb színben tünaz összes tanszékek betöltésére a pályázat ki van is folyvást küldenek. — Kerek Sándor.
tetik elő azon megtámadtatások, melyek közelebbhirdetve. Az előadási nyelv a magyar lesz. A taről fölmerültek. Á közelebbi éjek egyikén ugyanis,
nárok száma hat, kik közöl egyik egyszersmind az
Mi újság?
a ,,Két pisztoly" mögött egy csizmadia legényt
az akadémia igazgatója is leend. Évi fizetése
** (Kölcsön, segélyezés végett.) A pestmegyei ruháitól meg akartak fosztani, s midőn magát
mindegyiknek 105U ft., előléphetési joggal 1260
és 1470 ftnyi fizetésbe. Az igazgató-tanár rendes segélyező bizottmány legközelebbi ülésében a kor- megraboltatni nem engedte, összeverték, s veszéfizetésén kivül, évenkint jutalomdij név alatt 315 mánytól 200,000 ftnyi kölcsön kérését határozta, lyesen megszurták. Hason ó eset történt a szerbftot, s irodai költségek czim alatt 105 ftot is húz. mely Összeg, apróbb részletekben lenne a szűköl- és Leopold-utcza sarkán egy szabó legénynyel, ki
A folyamodványok az erdélyi főkormányszékhez ködő kisebb gazdák között vetőmag és igás mar- baloldalán szintén egy hatalmas késszurást kahák beszerzésére kiosztandó.
pott. Ez életveszélyes megtámadások gátlására
nyújtandók be.
** (Apestmegy ei központi segélyzö bizottmány) az illető hatósági közegeknek éberebb szemekkel
az egyes járásokra nézve az albizottmányokat is szükség körültekinteniük.
Ipar, gazdaság, kereskedés.
megalakította, melyeknek elnökei: a váczi járás** (Elfogott gyilkosok.) A múlt év augusztus
** (A kolozsvári marhakiállitás), mely az er- ban gr. Ráday László; a pesti járásban Szilassy havában meggyilkolt Egyed Antal apát és dunadélyországi gazdasági egylet részéről e hó 23 és István; a kecskeméti járásban báró Orczy Béla; földvári lelkész gyilkosai közöl kettőt Pesten el24-dik napjain volt rendezendő, a kedvezőtlen a solti járásban Bernáth Lajos ; a pilisi járásban fogtak. A két bűnöst, — egy férfit s egy nőt, — a
időviszonyok miatt elmarad. Hasonló történik az Jordán István. Ezen albizottmányok teendője a dunaföldvári czolgabirói hivatal megkeresése folyaradi lóverseny és a debreczeni gyümölcskiállitás- szűkölködők javára jótékony adakozásokat gyűj- tán, oda tették át bűnvizsgálat végett.
sal is. E végzetteljes év a gazdaság terén sok teni; a járásaikban mutatkozó ínségről a központi
** (Ernlékbillikom.) A debreczeni helv. hitv.
szép igyekezetnek vágta ketté útját; de hiszszük, bizottmánynak jelentést s a nyomor enyhítésére egyháznak volt főgondnoka, Sombory Imre ur,
hogy erős kitartás és ernyedet-en szorgalom, mos- nézve javaslatokat tenni, és a központi bizottmány ez állásáról közelebb leköszönvén, évek hosszú
tani mulasztásainkat a jövőben helyrepótolandja. intézkedéseit végrehajtani. A gyűjtő ivek a köz során át nemcsak a debreczeni egyházra, hanem
ponti bizottmány részéről gr. Ráday Gedeon, Ku- az egész egyházkerületre is hasznos működésének
binyi Ferencz, Hajnik Pál és Hajós József által s szolgálatainak elismeréséül, a debreczeni egyKözintézetek, egyletek.
iratnak alá; egyébiránt mindenki kívánhatja, ház díszes ezüst, s belől aranyozott billikommal
<f
*(Amagyarországimüegylet)leguja,bb, 119-ik hogy adakozását külön is nyugtatványozzák.
tisztelte meg. Az emlék, Szkalniczky Antal rajza
** (A pestvárosi központi segélyezési bizott- ntin,Laky A. pesti aranyműves kezei által készült.
kiállításában összesen 67 mű van közszemlére
téve, s ezek között 58 olajfestmény. Az egylet ez mány az alföldi szűkölködők javára gyüjtőiveket
— (A debreczeni emlékkert) ügyéről irják :
évben az uj sorsolásra, részint hazai, részint kül- bocsátott ki. Szép eredményéről előre is meg va- A nagy templom és főiskola közti emlékkert a
honi festészektől, 890 fton összesen hét festményt gyunk győződve.
folytonos öntözés folytán meglehetősen gyarapovásárolt meg.
** (Baranya vármegye) az első sorba állt dik; még ez évben készen lesz vékony vassodrony
** (Az ó-budai dalárda) a szűkölködők ja- azon megyék között, melyek a szűkölködők sorsá- kerítése, melyet a Münchenből hozatott mintára a
vára f. hó 13-án hangversenyt rendezvén, 273 ft. nak enyhitésére egész lélekkel működnek közre. gőzmalom gépműhelye készit a már nagy részben
20 kr jött be, melyből a költségek levonásával a Ott a jótékony czélra már eddig is 3000 mérő ga- elkészített; — ugyanily kerítéssel van már a kathobonát hordtak össze. Magában Pécs városában likusok temetőkertjének a vasútra néző oldala
nevezett czélra 173 ft. maradt
** (A budai országos tébolyda) készitése erő- egész sorát közölhetni az ünnepélyek és mulatsá- ellátva; e kert belseje is, dicséretet érdemlőleg
sen halad, s a mint remélik, a jövő évben be lesz goknak, melyek kizárólag e czélra rendeztetnek. utvágások s más berendezésekkel diszittetik. A
fejezve. Ez is azon intézetek közé tartozik, me- így e hó 1 2-én Reményi Ede adta a helybeli szín- vasúti indóház előtti kert, melyet a múlt évben
lyek létrejöttét ugy üdvözölhetjük legjobban, ha házban hangversenyét. A következő napon az ün- a városi hatóság ültettetett, a szárazság daczára
azt óhajtjuk, hogy minél kevesebb szükség le- nepélyek és mulatságok rendezésével megbízott igen szépen virul; útjaira a tiszavidéki vasut-társegélyző albizottmány népünnepélyt rendezett, sulat fóíhivás nélkül is meghozathatná azt a négyen reá.
** (A szebeni országos tébolyda) ez őszszel melyre magyar és német nyelven nemzeti szinü hány szekér apró kavicsot, a mennyiben épen
megnyiiik. Az erdélyi országgyűlés régebben Ko- nagy falragaszok hívták meg a népet. — 15-én az épületei tőszomszédságában lévén, legtöbb gyölozsvárt jelölte ki helyéül, de 1859-ben az erdélyi i gyesitett ,,kaszinó- s hattyuteremben" fényes nyört tisztviselői s az utasok találhatnak e kert
kormány helye Szebenben lévén, itt kezdték azt tánczvigalom volt. E buzgóság mellett megemlí- leendő árnyékaiban.
épiteni. Az építési költség, a belkellékekkel együtt, tést érdemel az eljárás czélszerüsége is, mert min— (A debreczeni hölgyekről) ottani tudósíközel fél millióra rug. A tébolyda 200 elmebetegre denki, és pedig nagy megarőltetés nélkül áldoz- tónk a következőket irja : Hölgyeinkhez is eljuhat a jólékony czélra. Ha minden szerencsésebb tott az inség ügyében működő pesti központi
lesz berendezve.
** (A solt-vidéki vadász-társulat) agár verse- vidék igy hordaná össze megtakarított filléreit: nőegylet buzditó felhivása. Hogy azonban váronye október 20-ikán Vecsén, november 26-ikán akkor az alföld szükölködőinek nem volna okuk sunk női e részben mozognának, eddigelé nem
pedig Solton megy végbe. A megelőző napokon, a aggodalommal nézni a jövőbe.
tapasztaltam. Talán — kérdhetné valaki — a mi
** (A Konstantinápolyban lakó magyarok) nőink otthon ülő zárdái életet élnek, s egymással
társulat szabályai szerint, közgyűlést tartanak.
sem maradnak a jótékonyságban hátra s közelebb- nincs módjuk értekezni? — Dehogy nincsen; van
ről
255 ft. 40 krt küldtek az alföldi inség enyhi- idő, hogy húszan is összejönek egyik másik baBalesetek, elemi csapások.
tésére. A segél) összeg jelentékény részei női ke- rátnéjoknál; minthogy azonban ilyenkor a házi
** (Tűzvész.) Párkányon a napokban gonosz zekből gyűlt össze, kik e hazának a külföldön is urak rendesen kereket oldanak, nincs alkalom
kéz által egy szalmakazal meggyujtatván, a nagy hű leányai maradtak.
megtudni, mi történik az ily körökben. Talán a
szél elhordta a szikrákat, s rövid idő alatt 38 ház
** (Valótlan hirre czáfolat.) A laptársaink- nemzeti visslet kitartóan hordását határozzák el?
minden tartalmával elégett s 50 család véginségre kal együtt általunk is eltemetett Jánosi Gusztáv- A tapasztalat mást bizonyit, mert mig férfiaink
jutott. A kárt 50,000 ftra becsülik.
tól nagy meglepetéssel és mégnagyobb örömmel igen kevés kivétellel le nem vetették s levetni nem
— (Tűzvész Sósvertikén.) Ezen baranyame- a következő sorokat vettük : „Épen jó étvágygyal fogják a három év előtt fölvett öltönyt : nőink
gyei helységből irják : Sept 2-dika gyászemlékü ebédeltem, amint a ,,V. U."-ban olvassák előttem ismét igen kevés kivétellel zuáv ing, cseh tüsző,
lesz nálunk még a késő maradékra nézve is. — halálhíremet. Hol teremnek az ilyen álhirek? Nagy garibaldi zubbony, lengyel derék, svájezi leberUgyanis a mondott napnak délutánján, egy óra beteg voltam, az igaz, s 6 hétig nyomtam az ágyat, nyeg 8 isten tudja minő mindennel cserélék s cseután, egy buza-asztag kigyuladván, a láng hihe- de hála Istennek innen-onnan már egészen föl- rélik föl folyvást gyönyörű nemzeti öltönyeiket.
tetlen gyorsasággal terjedt jobb és balfelé egy- gyógyulok; azért e rám nézve nem igen örven- Talán jótékony egyletet alakitni szándékuk ama
aránt, ugy hogy rövid három óra alatt a falunak detes álhir visszavonását kérem." — A legnagyobb zárt körökben; vagy kitűnő honfinak nyújtandó
kétharmadrésze elégett. — Mentésére a házaknak készséggel teszszük azt, s óhajtjuk, hogy ez albumon gondolkoznak? Ez utóbbi történt a minem is gondolhattunk mindaddig, mig a szomszéd esetben valósuljon azon közhiedelem, hogy a napában ; az elsőről semmi tudomásunk. Pedig a
Sellyének bátor tűzoltóikét fecskendő vei meg nem kinek halálhírét költik, hosszú életű ember lesz. mi nőink is derék magyar nők, de fájdalom, nincs
jelentek. — Ezekhez érkéz vén a szomszédos Sztára
** (A n. múzeum számára Tóth Kálmán) bra- vezérök, ki őket lelkesitné; megvan bennök a jóhelységnek egy fecskendője, néhány házat a falu- zíliai mérnök hazánkfia azon ajánlatot tette, mi- akarat a mostani Ínségen is enyhíteni, de mindenak napnyugati oldalán meg lehetett menteni. — szerint Brazilia természeti nevezetességeit gyűj- nike visszatartózkodó, nem akarja magát feltolni
Miután az iskolaház is, mely a többi elégett lak- teni s ide küldeni kész, ha számára ez intézet vezérszerepre egyik sem s emiatt szenved sok
házak, pajták, gabonás csűrökkel együtt zsúppal igazgatósága e tekintetben némi utasításokat kül- közügy, segély telén maradnak a szüköl'cödők!
volt fedelezve, — a lángok martalékjává lett, nem deni hajlandó. Távollevő hazánkfia e czélra már Vajha másként lenne ezután! /\
terjedhetett tovább a tűz, a lelkészi lakhoz tar- több érdekes tárgyat szerzett meg. A többi közt
** (Néváltoztatás.) Nebesz Győző, Komátozó nagy szilvás miatt. — Hogy a templom is különösen egy 7 láb hosszú s 3 hüvelyk vastag rommegyében udvardi járási alorvos, vezetéknevét
porrá nem égett, annak lehet tulajdonítani, hogy gyönyörű Siracuccu kigyó-példányt emlit, melyet felsőbb engedély folytán „Nemes^-VQ változtatta.
Egyház és iskola.
t
340
** (Katonai körökben) bizonyosnak mondják
azon közelelebb életpelépendő változást, hogy a
gyalogság 100 ezredbe íog fölosztatni. Ezen uj
felosztás a tiszti karban igen sok áttételt fogna
előidézni, minthogy a tisztek beosztásánál mindig
főfigyelem fordittatik nyelvismereteikre. Azt i*
beszélik, hogy a tábori vadászzászlóaljak száma
30-ról 40-re fog szaporittatni.
** (Elrejtett kincsek.) A Bánságban régi levelek nyomán, templomok omladékai között kincset hajhásznak. K levelet Kerecsényi Márton,
tatár rabságba került 120 éves agg irta volna, s
benne öcscsét az elásott kincsek hollétéről tudósitja, hogy azok a földben ne veszszenek. A különös levélből mi is közlünk néhány sort curiosum
gyanánt. ,,A Királyi Érsek Apáti templomába, —
akinek én Fő Komornyikja voltam, — Nap Nyugot felől valló Kapuján mihelyest belépsz, tégy
két lépést, job felöl való oldalra ászt megásván,
tanálsz Ezsüst és Aranyból álló szerszámokat. A
két Torony közöl béliül a Templomon lépj Hármat, a falatul a közepe Talyán találsz,, 10 killa
pénzt, minden fele tezüstből álókat. . . Északnak
találsz egy Kriptatt, a mely Kriptába Halottak
Tannak, otis eleget találsz; a Templomnak a Fekete
Fő felől valló oldalon ugy mint a két Torony közöl a faltul mintegy lépés formára ássál és találsz egy kis Killas hordóba telerakva Aranyal,
a melyeket magam a király Érsekkel tettem, és
hogy ot neveszen, néked tudódra légyen stb. stb."
Az irás hitelességét azonban nem tudják kimutatni.
** (A „Protestáns képes naptár") X-ik évfolyama a jövő 1864-ik évre szintén megjelent, dr.
Ballagi Mór által szerkesztve. Több épületes olvasmányon kivül a prot. egyház jelesebb férfiai
közöl néhánynak jól talált arezképét is hozza. Ara
csak 40 kr.
— (Sorshúzás.) A hg. Pállffy-féU sorsjegyek sept. 15-én történt húzása alkalmával főnyertesek lettek : 2958 szám nyer 30.000 ftot, 15,032
BZ. ny. 4000 ftot, 143 sz. ny. 2000 ftot. 62,149 és
10,538 sz. 400f?ot, 33,331, 68,640, 8831, 72,986
és 5104 sz. 200 ftot. AfiOftos nyerőszámokat a
P. U. jövő számában.
Nemzeti színház.
Péntek, sept. 11. „A falusiak." Vigj. 3 felv.
Szigetitől.
Szombat, sept. 12. „Faust." Opera 5 felv. zenéjét szerzetté Gounod.
Vasárnap, sept. 13. „Dobó Katicza." Szinmü
3 felv. Irta Tóth Kálmán.
Hétfő, sept. 14. „Borura derű." Uj vigjáték
1 felv. Francziából fordította Feleki M. Ezt követte : „A csacska nők." Vigj. 3 felv. Dumanoir
után fordította Feleki M.
Kedd, sept. 15. „Az elizondoi leány." Operetté 1 felv. Zenéjét szerzetté Offenbach. Ezt követte : „Fortunio dala." Operetté 1 felv. Offenbachtól.
Szerda, sept. 16. „Róma leánya." Dráma 4
felv. Irta Hegedűs Lajos.
Csütöríók, eept. 17. „Don Jüan." Opera 2 felv.
„Titi" énekes magánjelenée. Végül „Fipsz ahirf*
nöszabó." Vigj. 1 felv.
Sept. 17. „A fekete vőlegény." Vig operetté
1 felv. Szövegét és zenéjét szerzetté V. Tivadar.
Ez uj operettet megelőzte „Rendkiviili előadás."
Vigj. 1 felv. Degrétől.
SAKKJÁTÉK.
195-ik sz. feladv. — Bayer K o n r á d t ó l
(Olmützben).
SOtét.
1864-dik évi naptárak.
Épen most jelentek meg Heckenast Gusztáv könyvkiadóhivatalában Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám alatt, az
1864-ik évre szóló következő naptárak, melyek Magyarés Erdélyországban minden könyvárus- és könyvkötőnél
a
b
c
d
e
f
g
is kaphatók, úgymint:
Világos.
Kakas Márton humorisztikns naptára. Hatodik évfoVilágos indul, s 4-ik lépésre matot mond.
lyam. Számos élezés képpel. Csinos boritékba fűzve.
Ara 80 kr.
István bácsi naptára. Kilenczedik évfolyam. Szerkeszté
A 190-dik számú feladvány megfejtése.
Majer I s t v á n . Képekkel, színes boitékba fűzve.
(Skipworth-tól Londonban.)
Ára 50 kr.
Lidércz-naptár. Harmadik évfolyam. Képekkel. TartalVilágos.
Sötét.
mát képezik: rémtörténetek, lélekjelenések,bűnesetek,
F c8 — b 7
tetszés szerint.
csodálatos tünemények, tündérregék, vadász- és utiH e4 — d 6 t
c7-d6:
kalandok stb. Tarka és szépen kifestettjboritékba fűzve.
F b 7 — e 4 + mat.
Ára 60 kr
Sokkal szebb volna azonban a feladvány, ha a7-en
Sötét Bástya állana, a mikor, hitünk szerint, csak a szerző A magyar nép naptára. Szerkeszté T a t á r P é t e r
4-rét. Képekkel és tarka borítékkal (Olcsó szép naptár).
által megadni akart négy lépéses mat volna lehetséges a
Paprika Jancsi képes kalendáriuma. 4-rét. Szerkeszté
következő húzásokkal:
T a t á r P é t e r . Csinos boritékba fűzve (a legolcsóbb
Világos.
Sötét.
naptár.)
1. B e l — e l
c2-clV.
2. II e4 — d 6 t
c 7 - d 6:
3. F c 8 — e 6 : + . . . . K f 5 — c 6
4. II e 2 — d 4 + mat.
Helyesen fejtették meg. Veszprémben : Fülöp József
— Bucsányban : Tomka Kálmán. — Tályán : H. Nagy Lajos. — Egerben : Tilkovszky F. — Kó'vágó-Örsön : Gold
Samu. — Debreczenben : Zagyva Imre — Rimaszombaton:
es
Róth Kálmán. — Terhes Lajos. — Nagy-Kikindán : Wolsinger Izidor. — Pesten : Cselkó György. — Vekerle
László. — Pécsett : Ritkay János. — Bajviakon : Weisz F.
Budai népszínház.
Sept. 11. „Kinizsi." Vigj. 3felv. Szigligetitől.
Sept. 12. „A dajka.1' Operetté 1 íelv. Offenbachtól, Ezt követte „Tiz leány és egy férj sem."
Operetté 1 felv. Zenéje Souppé-től.
Sept. 13. „Dunanan apó és jia utazása."
Operetté 3 felv. Zenéje Offonbachtól.
Sept. 14. A népszínház megnyitásának évnapja megüneplésére „István, elsömagyar király."
Tragoedia 5 felv. Irta Dobsa Lajos.
Sept. 15. Az alföldi szükölködők javára:
„Dunanan apó és fia utazása." Operetté 3 felv.
Sept. 16. „Cseléd-csinyok." Vigj. 1 felv.
32? HETI
llo-
és hetinap
Katholikus és Protestáns
naptár
September
20 j Vasár
2li Hétfő
22 Kedd
Szerda
C<öt.
25 Péntek
26 Szóm.
D17 Eustachius
Máté apóst.
Móricz vért.
Tekla, Linus
Gellért püsp
Kleofás, Farkas
Cziprián, Justin
D Ki Fausta
Máté
Móricz
Tekla
Gellért püsp.
Farkas püsp.
Cyprián
Első
VASÁRNAPI ÚJSÁG
Politikai Újdonságok
Szerkesztői mondanivaló.
október—decemberi évnegyedem folyamára
6782. Győr. T. K. A kívánt számot megküldtük; a
kép követni fogja.
6733 Eger. Sz. I. Ama bizonyos 25 példány Ugye
már eddig el lesz intézve; azt mondják, hogy megértették
ók az előbbi interpellatiókat is, de valami legyözhetlen
lehetlenség állott útban. Ez rendben van, most majd a
kivánt másféle példányok megindítására is kerülhet a sor,
de csak ugy — ha lehet. — A czikk is elő fog kerülni
6734. Batty. A vége bágyadt; a csattanósság hiánya
gyt'ngiti az egésznek hatását.
6735. Pótharaszt. B. K A polémia ez uj fordulata
jól van választva, de nem szeretnénk uj csatatért fölkeresni, csak azért, hogy ott az elhullott ellenséget újra felállítsuk Az örök világosság fényeskedjék nekik!
6736. Sárospatak. S. J . Az igért czikket óhajtva
várjuk; a régiekre nézve megtörtént az intézkedés. Bizonyosnak tartottuk a személyes találkozást a természetvizsgálók gyűlésén. Sajnáljuk. A magánügyre nézve egyhamar nincs biztató kilátás, mert ott nagy a coneurrentia;
de figyelmesek leszünk és jelezünk.
6737. Munkács. L. T. Még egy kis türelmet kérünk,
hogy időt szakaszszunk az elolvasásra.
6788. Kolozsvár. N. M. Várjuk az ígértet; az eddigiért köszönet.
6739. Rozsnyó. S. M. Az „ultimátum" e napokban
Sept. (ó)
Izraeliták
naptara
apkel | delel | nyűg.
lisri
Kisasz. 7 Böjt
8
9 Joachim
10 Menodora
9
47 52
lOEng.uiin.
11 Theodora
48152
11
12 Autonóm
13 Kornél vért. 12
14 Kcr. felem. 13 2. Sabb.
negyed 20-án, 2 óra 49 perez este.
ezennel uj előfizetés nyittatik.
ElMizctési
föltételek:
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt postán
küldve, vagy Buda-Pesten házhoz hordva:
Évnegyedre (október—november—december) 2 ft. 50 kr.
Csupán Vasárnapi Újság:
Évnegyedre (október - december) 1 ft. 50 kr.
Csupán Politikai Újdonságok:
Évnegyedre (október—december) 1 ft 5 0 kr.
Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A pénzes levelek bérmente»
küldése kéretik.
A Vasáru. Újság és Polit. Újdonságok
kiadó-hivatala.
(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt.)
Melléklet : Előfizetési felhívás a
Magyar Sajtó politikai napilap 1863. évi okt.
—dec. folyamára.
TARTALOM.
NAPTAR.
Görög-orosz
naptár
8F10
csakugyan érezhető minőségben fogja önt fölkeresni. Eddig is kimagyárazhatlan okból késett.
6740. Jászladány. K. A. A ref. népiskola rajzát vettük s az ottani szép buzgalomnak igen megörvendettünk.
Adandó alkalommal bővebben megismertetjük.
6741. Deés. M L. Nehezen fogja ön nekünk elhinni,
ha mondjuk, hogy a tárgy élénk, erős szinezése legyözhetlen akadályokba ütközik. Pedig ugy van.
6742. Lovasberény. H. Gy. A levelet végső figyelmeztetésképen elküldtük az illető vállalkozónak. Reméljük, erősebb szerekre nem lesz szükség.
6743. Pest. D. A Be kell vallanunk, hogy Varula Jakab ur kilétéről, ámbár mellképe ott van a Hunyadyak s
Nagy Lajosok sorában az uj redoutépületen, még eddig
nem sikerült biztos adatokat szerezni, de valódi rendőri
buzgalommal nyomozzuk, s előbb utóbb élve vagy halva
beszolgáltatjuk.
6744. N. Szombat. Sz M Örvendünk a találkozásnak s mielőbbi ismétlését kérjük. Az első küldemény is
teljesen felébreszté figyelmünket.
6745. Debreczen . \ Soha sem hittük volna ama
gyanakodást lehetségesnek. Kétszeresen üdvözöljük.
6746. Debreczen. M. P Tóth Kálmán brazíliai vasúti mérnök hazánkfiát illetőleg bővebb tudósítást adhat
testvére, Győr városi mérnök Tóth Károly ur. Különben
ugy vagyunk értesülve, hogy T. K levelei ily czim alatt
küldendők: „George N.Davis, for M Tóth, Rio de Janeiro
(Brazil)." Minden hó 2ő-én indul egy hajó Bordnauxból,
minden hó 6-án pedig Southamptonból Braziliába, s azért
u
a levél cziméhez oda kell irni, hogy : „via B., vagy
,,via S."
X
Hold-
kel | delel I nyűg.
P4
0
2
58
56 3 i 11
5|54
40
5J52ÍJ
7i 11
ó.
10
11
*
0
2
3l 29
4|46
Fischer Móricz (arczkép). — Pusztán. Komáromy Kálmán. — A Tisza bölcsője (képpel). P- Szathmdrij Károly.
— I. Napóleon végnapjai. Z. G- — A. szőlő története.
Fábry J. — Egy lengyel áldozat (képpel). — Archaeologiai levél Zalamegyéból. Rómer Flóris. — Még egy elkésett okoskodás. Harangozó János. — Egyveleg. — Tárház:
Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások. — Mi
újság? — Nemzeti szinház. — Budai népszinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.
Felelős szerkeszté Pakli Albert. (Lak. magyar-Btcza, 1. az.)
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer ét H«ckenust, egy«t«ss.-utcia 4. " * » »l«f* Peíttc, 1ÍSS.
Tizedik évi folyam.
39-ik szám
Pest, september 27-én 1863.
Előfizetési föltételek 1863-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 16 ft. Fél évre 5 ft. — Csupán Vasárnapi Ujsag :
Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — C'siipan Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.
Régi magyarok régi arczképei.
X. Vadászi Pál.
Vadászi Pál, kinek arezképét itt olvasóinknak bemutatjuk, és kinek nevét az eredeti arezképét festő és véső művész hibásan,
vagy németesen „Vadasi"-nak irá, a XVII.
századbeli magyar királyi hadsereg azon
törzstiszteinek egyike volt, kik nem fényes
családi összeköttetések, hanem saját személyes érdemeiknél és vitézségöknél fogva
emelkedtek magas katonai rangfokozatokra.
Ilyen volt Vadászi Pál. Eredetét, szülőit
nem ismerjük, családi neve után indulva,
csak annyit gyaníthatunk, hogy talán az
abaujmegyei Vadász nevű helységek egyi
kéből származott nemzetsége.
Lehet az is, hogy közel rokona
volt azon Vadászy Mihálynak,
ki 1628-ban nejével, Török Katalinnal, szatmármegyei Körtvélyes helységben a d o m á n y
mellett szerzett birtokot. Vadászi Pálnak ifjúkori viszonyairól
sem tudunk semmit; mert akkor,
midőn már nevével, mint ezredesével, évkönyveinkben találkozunk, mint arczképe is mutatja,
ötven éven felüli koros férfiú
volt. Mint ilyen 1644. körül jutott Nógrádmegyében, a füleki
várban, alkapitányságra; de ez
állomás sem lehetett reá nézve
a nyugalom édes tanyája, nemsokára a politikai viszonyok, a
háborús idők sikra szóliták a
könnyű lovasok agg ezredesét.
I. Rákóczy György erdélyi
fejedelem az 1644. évi januárban
Gyulafejérvárott tartott országgyűlésen elöterjeszté az indítóokokat, melyeknél fogva szükségesnek tartá, hogy III. Ferdinánd király ellen hadat indítson.
A rendek lelkesedéssel beleegyeztek. A sereg gyorsan megindult.
Márt. 11-én már Kassa is feladá
magát, és mielőtt kitavaszodott,
utánaestek Borsodvármegye várai is. Ezek után Rákóczy hadseregét fölosztva, tábornokait, névszerint: Bakos Gábort a Füleken
felül levő végvárak ostromára, a beteges Bornemisza Pált a bányavárosokra, Kapronczay
Györgyöt Galgócz felé küldötte. Mint jártak
ezek el megbízatásukban ? nem ide tartozik
elmondanunk. Közölök Bornemisza Pál a
Garan vizéig hatolt fel, ott lelte Ferdinánd
hadseregének egy csapatát Vadászi Pál
„császári mezei kapitány" vezénylete alatt,
és azt — noha maga igen beteges — mindazáltal jó emberek lévén mellette (— mint
Kemény János önéletírásában irja —) felverte.
Azonban a Bornemisza által Vadászi hadán
vett győzelem mellett is, Rákóczy serege a
nyarat hátrálással húzta ki; csak a késő
nyárral és őszszel kezdett ismét támadólag
működni, a midőn Kemény János, Rákóczy
fővezére, Felső-Magyarországon szerencsésebben működött. Ez időben Kemény serege
ismét megközelité Fülek várát, mely alatt
VADÁSZI PÁL.
Bánházi István kapitánya gondatlansága
miatt majd bajba keveredett, miután a füleki
őrség kevésbe múlt, hogy be nem kerité. Kemény innen Szendrö felé húzódván, az ellenség utána nyomult, — melyet megvervén,
Rimaszombat alá szállott, azt körülvéteté,
mert Vadászi Pál mezei könnyű haddal
szintén oda érkezett, a ki is, már a nádor
parancsa folytán a végbeliek, nemesség és
parasztság fölkelése is elrendelve lévén, biztosnak hitte győzelmét. Azonban Vadászi
Pál ezredesnek reménye nem sokáig tartott,
mert hirét vevén Kémény hadainak egyesüléséről, éjjel elvonult, sietvén a Füleknél
állomásozó császári derékhadhoz csatlakozni.
Ezenközben, bárha Vadászi Pál hadimüködései nem voltak is szerencsések, mégis a
császári sereg mindinkább összpontosított
ereje miatt Rákóczy hadai —
bár lassan — Kassa felé vették
utjokat. Kemény Szendröt oda
hagyván, azt a Ferdinánd-pártiak szállták meg, majd onnan
is tovább haladván, Gömör mellett sánczolák el magukat; azalatt Vadászi Pált Putnokra inditák, hogy onnan Kemény János hada ellen csatáznék és a
fősereget hirrel tartaná; „melyet én is megértvén" — igy irja
le az ütközetet maga Kemény
János —„reá indulék,és hajnalban háromfelül megütvén, hát
hirek érkezett volt, és azon este
kimentenek volt Vadászi Pálék,
.hanem maradott ott csak az
szokott praesidium és lakosok;
egyfelől hajdúság vala rendelteivé, és előttük Kerekes István,
kit hátrébb is emiitettem, ezt
ezombjában meglövék, és soha
meg nem gyógyithaták, azután
néhány n a p o k k a l m e g h a l a
miatta; jámbor, becsületes, vitéz
ember vala. Másik felül az puskás és lovas drabontokat bocsátám, kik két zászlóalj béliek
valának, s mellettek valami kevés székelyeket is. Harmadfelöl
az varasnak derék kapujára magam mentem az fizetett hadakkal, mind három rendbelieknek
pedig gyalog kellett szállaniok,
s magam is vélek együtt gyalog menteni s emeltem, vittük az kapunak
az nagy gerendákat, kikkel az varas kapuját berontok, tul a hajdúk is bevágták
az palánkot, harmad felöl az gyalogok is,
és igy az varast megvövök, az oltalmazó
nép ben el is vésze, az többi pedig a vár,;